Hamp Gábor - Szöllősy Ágnes (szerk.): Egyház és kommunikáció - Pax Romana Könyvek (Budapest, 2000)
Új médiumokon
betegebb országa lettünk, a magas öngyilkossági, a negyven és hatvan év közötti népesség halálozási meg öngyilkossági arányszámainkkal, kiugróan magas keringési-, érrendszeri betegségeinkkel és rákbetegségi halálozási okokkal. S akkor még nem beszéltünk az ifjúságot elárasztó droghullámról. A néma forradalom abszolút önpusztításba csapott át: a legújabb demográfiai előrejelzések szerint a magyar népesség száma 2050-re az optimista változat szerint nyolcmillió hétszázötvenezerre, a pesszimista szerint pedig hétmillió ötszázezerre fog apadni. Művészeti kezdet Steven Stucky, amerikai zeneszerző a Chicagói Szimfonikusok 1996 márciusi műsorfüzetébe kis esszét írt korunk zenéjének helyzetéről. Ebben azt írja: Nos, az úgynevezett klasszikus zene napjainkban - ez kényes kérdés, s a válasz rá távolról sem nyilvánvaló. Tudjuk például, hogy az összes lemez-eladásoknak csak négy százaléka esik ebben az országban a klasszikus zenére. Száz vásárló közül kilencvenhat nem vásárol klasszikus zenét. Akkor az én hallgatóságom ez a magányos 4 százalék? Valószínűleg nem. Lefogadom, hogy azok közül négyből három a Vivaldi Négy évszak-jának ikszedik variációját keresi, vagy Pavarotti valamelyik válogatását. Mit tegyek? - teszi fel a kérdést magának. - Próbáljak átcsábítani hallgatókat a rock-zene híveiből, átnyúlva az ő területükre? Nem. Az nekem a katasztrófa vagy a giccs receptje. Arra számítani, hogy mások miként fognak reagálni a zenére, és akkor ahhoz igazítani zenénket azonos a reklámzene írással. Nekem az egyik biznisz a másik művészet... Bármennyire is nagyra törőnek hangzik, tudom, de a tény az, hogy a zeneszerzőnek nincs semmilyen kötelezettsége egyetlen konkrét hallgatóval vagy bármely elképzelt hallgatósággal szemben sem, a komponista kötelezettsége maga a mű megalkotása. A zeneszerzőnek folyton észben kell tartania, hogy az igaz műalkotás gazdag, sokoldalúan kimunkált és kihívó. Célja nem a népszerűség, hanem az igazság. Nos, úgy gondolom, ha lenne katolikus rádió, annak Steven Stuckyt és a hozzá hasonlókat barátaiként kellene tekintenie. Financiális kezdet Ha már Amerikában járunk, nézzük meg egy példán, hogyan is néz ki ott, a rideg kapitalizmusban, a kultúra finanszírozása. Hajdan pápák, fejedelmek, királyok, őrgrófok, vagyis művelt dilettánsok, vagy olykor maguk is amatőr művészek, egyszóval az európai arisztokrácia támogatta a művészeket és művészetet. VIII. Bonifác, a Mediciek vagy a brandenburgi őrgróf: nélkülük nincs reneszánsz, barokk, s Bach nem írja meg a Brandenburgi versenyeket Az arisztokrácia bukásával színre lép a kapitalizmus és a piac. A művészek kezdik magukat - Baudelaire módjára - „spleenesen" 93