Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Víz és társadalom Magyarországon a középkortól a XX. század végéig (Budapest, 2014)
Vadas András: Vízgazdálkodás és háborús védekezés
208 VADAS ANDRAS egyrészt kiválóan megvilágítja, hogy milyen intenzív vízhasználat jellemezte a Rábát már a késő középkorban, másrészt rámutat, hogy mekkora jelentősége volt a folyónak az ország belső területeinek védelmében. Jóllehet a folyam már a XVI. század közepén is stratégiai szereppel bírt, a helyzet Kanizsa 1600. évi elestét követően ismét megváltozott: a Rába-mente ekkor egyértelműen az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság közti határzóna részévé vált.5 A fent idézett, Csány Bernát által írott levél plasztikusan mutat rá, hogy a török elleni határvédelemben milyen fontos volt a Rába, annak vízszintje, a folyó jellege. A következőkben egy, a Batthyány család birtokegyütteséhez tartozó Rába menti település, Csákány forrásanyaga kapcsán igyekszünk rámutatni a Rába határvédelmi szerepére. Arra keressük a választ, hogy a jelentős, a XVII. század első feléből fennmaradt Csákányra és környezetére vonatkozó forrásanyag fényében milyen problémákat okozott a Rába, hogy milyen szempontból volt meghatározó a település életében a folyó, s egyszersmind a török közelsége. Célunk bemutatni a település földrajzi környezetét a késő középkorban és a kora újkor első századában, különösképpen pedig hangsúlyt kívánunk fektetni az esetleges környezetváltozások kimutatására, illetve azoknak a folyó megváltozott politikai környezetével való kapcsolatára. A forrásokról A Csákány történetére vonatkozó viszonylag nagyszámú középkori forrás jelen dolgozat szempontjából, ha nem is kiemelkedően fontos, mégis érdemes kitérni azon oklevelekre, amelyek valamilyen formában utalnak Csákány környezetére. A Batthyány család majorátusi birtokaira vonatkozó iratanyagban a településre és a szomszédos Hásikára vonatkozóan összesen nyolcvanegy oklevélmásolatot és regesztát találunk - az ebből eredeti formában is fennmaradt okmányok a Mohács előtti gyűjtemény részeként kutathatók.6 Ezen túl is ismert nem egy olyan középkori oklevél, amely nem került a Batthyány család levéltárába, de utal Csákány birtokra. A középkori birtoktörténetet épp csak érintve, fontos kiemelni, hogy a gazdag középkori forrásanyag a település birtokosai miatt maradhatott fenn viszonylagos épségben - Csákány a XIV század közepétől kezdve folyamatosan jelentős hazai családok kezében volt. Az Árpád-korban a Vas megyei birtokos Rumy család birtokolta Csákányt, de több kisebb vasi család is bírt telkeket a településen.71348 után - amikor a Héderváry család kezébe került a falu - a legfontosabb dunántúli családok birtokolták Csákányt, hol „társbérletben", hol egyedül. A Héderváryak birtoklását követően egy bő fél évszázadra az Erdődyek kezében volt a falu, hogy végül 1524-ben Batthyány Boldizsár a királytól megszerezze azt, apja, Batthyány Ferenc pohár5 Erről lásd Simon 1997; Pálffy 2000, legrészletesebben: Kelenik 2005, 311-357. 6 MNL OL P 1313 (A herceg Batthyány család levéltára. A Batthyány család törzslevéltára) Majorátus 62. köt. 675-689. p. (Antiqa Iura in Csákány et Hasika tangentia) 1-81. sz. 7 A családhoz lásd Mosonyi 1996,41-52. és Dominkovits 2000,39M3. A középkori birtoklástörténethez még: TakÓ 2004,16-21, ill. 53-57.