Horváth Iván - Tverdota György: Miért fáj ma is? Az ismeretlen József Attila (Budapest, 1992)
Politika
Sándor Pál szavai azt a meggyőződésünket erősítik, hogy a Miért nem én? hangütésére nem a sértettség, a sírós panasz, hanem az a magyarázó érvelés jellemző, mellyel személyének visszautasítását (vagy ki nem választását?) indokolta. A címben megfogalmazódó kérdés tehát nem a megbántottság hangján szól, belőle sokkal inkább az elutasítás feltételezett okait argumentáló igyekezet, a nézeteit meggyőződéssel és büszkén vállaló teoretikus elme állítása olvasható ki : azért nem én, mert... Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szövegben József Attila ne szentelne tág teret önnön pártbéli múltjának s mindazon személyeknek, akik részéről a mozgalmi munka során vélt vagy valós sérelmek érték, de - úgy gondoljuk - a szöveg hangsúlyos pontjai nem itt keresendők. József Attila ebben az írásában elsősorban a korszerű, vagyis az 1934-ben általa annak tartott s a kommunistáknak (is!) javallt népfront-elmélet megfogalmazására törekedhetett, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a kor valódi kérdéseivel összhangban álló stratégiai módosítás szükségességét a taktika napi, hazai munkásai is felismerjék. „Ha a cikke megjelenik, az oroszok kérni fogják (ijedtükben), hogy menjen ki, de ő fütyül rájuk”37 - érzékelteti Nagy Lajosné is e koncepció szövegbeni jelenlétét és az írójának érvei meggyőző voltába vetett hitét. Lévén a kongresszus írói összejövetel, melyen a viták középpontjában a szocialista irodalom kérdése áll, József Attila bizonyára ezzel kapcsolatban is kifejtette nézeteit. Feltételezhetően abból az alapállásból, melyet egy datálatlan töredéke így rögzít: „Ha egy osztály (helyesen elnyomott osztály - N. Cs.) a maga sajátos életérzését nem képes társadalmilag, azaz művészileg kifejezni, akkor erőtlen ahhoz, hogy az egész emberiség nevében lépjen föl a történelem dobogójára” (JAÖM, III, 273.). Amint a kontextusból kiderül, az idézet József Attila interpretációjában inkább keserű hangú állítás: vagyis a néven nem nevezett munkásosztálynak még nem sikerült az életérzését hűen tükröző, érvényes művészetet létrehoznia. A tartalmi rekonstrukciót követően szólnunk kell az írás stílusáról 37 Lásd 32. jegyzet. 347