Horváth Iván - Tverdota György: Miért fáj ma is? Az ismeretlen József Attila (Budapest, 1992)
Pszichológia
Ián, politikája óhatatlanul súlyosan befolyásolja. Ha pedig valakinek nevét kulturális és politikai propagandacélok szolgálatába állították, akkor az illetőről engedélyezett képből óhatatlanul kimaradnak olyan részletek, amelyek a népiskolaivá egyszerűsített, árnyalatoktól mentes („vonalas”) kép kialakításában csakis zavart okoznának. József Attila-képünkbe ily módon a valódi megértést helyettesítő és egyben gátló számos axióma, mítosz, felülvizsgálhatatlan tantétel került be. Ezek a mítoszok olyan kérdésekre adott látszatválaszok, amely kérdések a tények és összefüggések kellő ismerete híján fel sem tétettek. Költőnk azonban nemcsak „kora” és utókora miatt volt alkalmas arra, hogy mitológiai lény váljék belőle : a többi okokat az alkotó személyiségében kell keresnünk. A jelen írással e kétfrontos, a mítoszokat pszichológiai és politikai irányból oszlató munkában a lélektan felől igyekszem közelebb jutni az ismeretlen József Attilához. Lássunk néhányat a közkeletű, politikai és pszichológiai homályokat egymásba „úsztató” József Attila-mítoszokból, címszavakban.- Egyik mítosz: a költő öngyilkossága és betegsége üldöztetésén, mellőzésén, majd a párttal való szakításán alapult volna. A kortörténet hosszúsága ennek ellentmond. Első öngyilkossági kísérlete 9 éves korára esik, a párttal való szakítás tényei pedig nem közismertek, bár bizonyosan van jelentőségük a költő élet- és kortörténete számára. Horváth Iván írása (1987) azt a tényt tárja fel a költő egy éles hangú tanulmánya és két, annak idején megjelent, de (talán épp politikai mondanivalója okán) eddig nem elemzett cikke alapján, hogy József Attila igen határozott nézeteket vallott kora létező szocializmusáról, és nézetei korántsem egyeztek a pártfegyelem által vélhetőleg megkívánt állásponttal. A költő ugyanis elemi emberi értékek nevében gyakorolt tárgyilagos kritikát az akkori szocializmus gyakorlata felett; véleménye nem volt pozitív. E szellemben foganhatott ez a két sora is: „Talán dünnyögj egy új mesét, / fasiszta kommunizmusét” (Világosítsd föl, JAÖV, 196. sz.). 45