Horváth Iván - Tverdota György: Miért fáj ma is? Az ismeretlen József Attila (Budapest, 1992)
Pszichológia
vállalkozás. (A kórkép diagnosztikus ismérveit alább részletesen ismertetem.)- Negyedik mítosz: Horger Antal kiállhatatlan fráter lett volna: személy szerint ő az oka, hogy a költő nem volt képes szabályos, munkába járó hivatalnokká válni. Lehet. Azonban az egyetemek mindig is konzervatív intézmények voltak. Idézet Eörsi Gyula rektor megnyitó beszédéből az ELTE Bölcsészkarának József Attila emlékezetére összehívott tanácskozásán: „Könnyen megeshetett volna, hogy József Attilára, ha akkor egyetemünkre jár, ugyanaz a sors vár, mint egykor Szegeden. (...) Felteszem a kérdést : vajon mit tudna egyetemünk kezdeni (1980-ban - Cs. /.) azzal a jelenséggel, amely a József Attila nevet viseli, milyen sorsa van vagy lehet itt a védtelen, pokolra járó dudásoknak? Az intézmények és szervezetek nem kedvelik a szabálytalant, hajlamosak arra, hogy a soha-meg-nem-elégedés kezdetben gyakran még jámbor nyugtalanjait nehéz emberekké gáncsolják. Munkatöbbletet okoznak, rossz példát mutatnak, mondják. Megzavarják az állóvíz béka-hőseit - teszem hozzá.” (1980, 4.) Alább lesz még szó arról, hogy a korai gyermekkor traumái hogyan függenek össze a passzív ellátottságra vonatkozó kívánsággal és a munkaképesség hiányával : lásd az evés, az evéssel kapcsolatos traumák, bűntudat, agresszív kívánságok egymásutánjának sorozatait az efféle refrénszerű felkiáltásokkal a Szabad-ötletek jegyzékében: „dolgozzon a Gyömrői / dolgozzon Jolán / dolgozzon az Etus / dolgozzon a mama / dögöljön meg (...) én nem bánom, ha meg is döglök / annyira nem szeretem magam, hogy dolgozzak”. A Szabad-ötletek jegyzéke első részének (mely a 47. lapig terjed) ez egyik központi témája. A csecsemőkor feltételezhető hányattatásai a gyermekkorban tovább folytatódtak. Az életrajz a költő lelenc, kispap, hajóinas, könyvügynök korától mindvégig az emberekkel, célokkal, hivatásokkal való kapcsolatok megszakadásának (lásd alább is, a diagnosztikus kritériumoknál) töretlen sorát alkotja. Egy 1930-as újságcikk (Kortársak József Attiláról, 1987, 157.) a költőt 49