Jaczkó Sándor (szerk.): A váradi egyház 1524. évi zsinati határozatai (Budapest, 2016)
VI. A váradi zsinati határozatok tartalma
Az esztergomi zsinati határozatok közös többlete333 Szent Imre herceg ünnepe november 5-én.334 Jelenleg még nem találtunk utalást arra, miért nem örökítette meg Szent Imrét a veszprémi kalendárium is. A herceg itt tette le nyilvános szüzességi fogadalmát, feltehetőleg a Szent György-oltárnál, tisztelete élő volt a középkor folyamán Veszprémben. Alakja a szüzesség ideáját, a szerzetesi buzgalmat és a papi nőtlenség eszményét erősítette.335 Váradhoz sokkal szomorúbb esemény köti. Nem messze innen, kedvenc vadászhelyén, a bihari Igfon-erdőben sebesült meg halálosan.336 Ezzel térjünk is át a kalocsai egyháztartomány joghatósága területén alkotott zsinati határozatokra. A kalocsai egyháztartomány területén öt késő középkori egyházmegyei zsinatról tudunk jelenleg. Ezek közül egy szinódust hívtak össze Kalocsán, a többi négy az érsekség területén lévő erdélyi és váradi egyházmegyében volt. A szinodális aktivitás az erdélyi és váradi egyházmegyére koncentrálódott ebben a régióban. Hasonló következtetésre jutott a jelenlegi zenetörténeti kutatás, amikor a hazánk délkeleti részében a kalocsai hagyománytól független, önálló váradi rítus létezését állapította meg, a váradi és erdélyi egyházmegye liturgikus forrásainak közös vonásai miatt.337 A váradi zsinati határozatok zárórendelkezése a püspökség eddig nem ismert középkori ünneplistáját tartalmazza. Az összeállítás során nem törekedtek külön Sanctorale és Temporale rész megkülönböztetésére, hanem az ünnepeket havi felosztásban jegyezték fel. A felsorolás csonkán maradt fenn, december hónap 8. napjával, Szűz Mária fogantatásának ünnepével félbeszakadt. A hiány a többi szinodális könyv alapján mégis nagy biztonsággal kiegészíthető. Ha azt feltételezzük, hogy ebben a hónapban már nincs más váradi sajátos ünnep, akkor a naptár a fennmaradt ünneplisták alapján rekonstruálható. A veszprémi zsinati határozatokban és az esztergomi szinodális könyv második változatában egyaránt hét-hét decemberi ünnep volt: Miklós püspök emlékezete december 6-án, Mária fogantatása december 8-án, Tamás apostol december 21 -én, Jézus születése december 25-én, István első vértanú december 26-án, János apostol 27-én az Aprószentek december 28-án. Az Estei-féle szövegben Szent István protomártírnak nem volt külön ünnepe, ellenben a karácsony háromnapos ünnep volt. A váradi zsinati határozatok hiányzó része nagy valószínűséggel ugyanezeket az ünnepeket közölhette. Érdekes módon a decemberi töredéken 333 Leges ecclesiasticae, III, 491; 566. 334 Szent Imre herceg napját Váradon is november 5-én tartották. Vö. DL 29 416 p. 28. 335 Szent Imre szüzességi eszméjéhez: Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban, Bp., 2000, 141-144. 336 A közeli hegyközszentimrei patrocinium feltehetőleg halála emlékét őrzi. Barna Bálint: A középkori Szent Imre-kép, Studia Caroliensia (2006), 3—4, 96. 337 Dobszay: Esztergomi, 21. 174