Jákfalvi Magdolna (szerk.): Tanulmányok Várkonyi Zoltánról (Budapest, 2013)
Függelék
(1945. szeptember 12.) „A művész élete nem a boldogság hajszolásából áll, hanem éppen abból az örök fájdalomból és boldogtalanságból, amely ugyanúgy kíséri a jól, mint a rosszul megoldott feladatot."26 (1946. szeptember 20.) „Minden erőmmel a fiatalok mellé állok, és munkám fontosságát abban látom, hogy egy-két esztendő alatt fiatal színészgenerációt juttassak az élvonalba."27 Anouilh Euridikéjét, a Művész Színház legnagyobb sikerét rendezi ekkor. (1947. január 24.) Párizsban jár, életében először. „A nagy hagyományok városa fenségével rám nehezedik." Találkozik Barrault-val annak Hamletje előtt. „Sovány, csupa ideg arca, vékony karvalyorra, de még a füle is játszik. De mindenekelőtt álmos héjú szemének villanása, egész teste, keze."28 Először találkozik Jouvet-val, akinek művét négy éve lefordította. Emberség és mély humor, ez a kettő ragadja meg benne. Cocteau-t lát, Achard-t, Sartre-ot és Cyranót. És a Folies Bergéres-t. Ez utóbbi kivételével mindet meg fogja rendezi. Várkonyi a francia hatást hozza a magyar színjátszásba, szemben a Nemzetiben erősen megjelenő Major-féle brechtezéssel. (1947. február) Várkonyi a British Council támogatásával pár hetet Londonban töltött, ott találkozott Alexander Kordával, és interjút adott a BBC-nek színházáról. Magánszínház igazgatójaként kezelik, közönségről és sikerekről beszél. De az angol riportert jobban érdekli a háború alatti játék. „A háború idején működött egy kicsiny színház Budapesten, amelyik a nácik elleni szellemi ellenállás frontján harcolt. [... ] Ezt a kicsiny színházat 1944. márciusában a német megszállás napján bezárták, tagjainak és igazgatójának roppant veszedelmes volt elbújni a Gestapo elől. Valójában Pünkösti Andor, a színház igazgatója öngyilkos lett, s én, aki az egyik színésze és rendezője voltam, csakis Budapest felszabadulása után léphettem ismét színpadra."29 „Angliában nem láttam olyan előadást, amelyen csupán egy-két sztár ragyogott. Az előadásokra mindenütt az együttes munka jellemző." 26 Színház, 1945. szeptember 12, idézi Szántó 1980, 98. 27 Színház,1946. október 2, idézi Szántó uo., 101. 28 Színház, 1947. február 12, idézi Szántó uo., 24-25. 29 Családi hagyaték OSZK, Ungvári Tamás fordítása. 188