Jeney Éva - Józan Ildikó (szerk.): Túl minden határon. A magyar irodalom külföldön - Pont Fordítva 5. (Budapest, 2008)
Sárközy Péter: A magyar irodalom fogadtatása Olaszországban (1849, 1956, 2006...)
Umberto Albini kétnyelvű József Attila-válogatásai mellett kiadta a forradalom leverését követően Olaszországba menekült Mészáros István József Attila és a modern művészet című monografikus munkáját.7 Az olasz baloldali kultúra liberálisabb szárnya ekkor fedezte fel magának Lukács György esztétikai és filozófiai, illetve Déry Tibor írói munkásságát. Az idős kommunista író bebörtönzésével egy időben jelent meg novelláinak első olasz kiadása (Niki, ed altre novelle, 1957,1961,1983), melyet hamarosan két újabb válogatás követett (La resa dei conti, 1962, II Gigante, I—II, 1963, 1964), majd 1966-ban a G. A. úr X-ben (11 Sig. A. G. nella cittá di X) és 1969-ben A kiközösítő (Lo scomunicatore). Déry Tibor a Riuniti baloldali kiadó gondozásában megjelent kisregényei: a Képzelt riport, a Kedves bópeer és A félfülű (II reportage immaginario di un festival pop, Kedves bópeer - Caro suocero, Luomo dall'orecchio mozzato) a nyolcvanas években meglehetős népszerűségnek örvendtek, olyannyira, hogy a Kedves bópeert 2002-ben új fordításban megjelentette az udinei Labirinto kiadó is. Miután az 1956-os forradalmat követően a magyar irodalom ismét „érdekes" lett Olaszországban, a Rizzoli kiadó „Olcsó Könyvtár" (BÚR) világirodalmi sorozatába a hatvanas évek elején felvette Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc és Fleltai Jenő regényeit, valamint Madách Imrétől Az ember tragédiáját. Hasonlóképp került kiadásra Zilahy Lajos A dühödt angyala (Angelo vendicatore, 1956) és Gárdonyi Géza Az én falum és az Isten rabjai című regényeinek olasz fordítása (Mio villaggio, Gli schiavi di Dió, 1958), míg 1970-ben két fordításban is megjelent egy-egy Kosztolányi-versválogatás. A hatvanas évek közepén az új magyar kultúrpolitika Olaszországban is megpróbálta befolyásolni a magyar irodalom iránti érdeklődést. Umberto Albini József Attila-versfordításait Szabolcsi Miklós előszavával jelentették meg, és magyarországi fordítók munkájával és magyar támogatással került sor Fejes Endre Rozsda7 István Mészáros, Attila József e l'arte moderna, Milano, Lerici, 1962; Budapest, Kossuth, 2004. 58