Józan Ildikó: Hadúr megfizet érte, reméljük! Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966 - Pont Fordítva 3. (Budapest, 2007)
II. Levelek 1955-től 1957-ig
Paris, 1956. október 14. [Paris, 1956. X. 15.] 30. GARA László - ILLYÉS Gyulának Kedves Gyuszi, köszönöm a levelet, a verseket, mindent. A verskiválasztást illetve a Te általad kiválasztott verseket - olyan izgalommal olvastam végig, mint egy detektívregényt. Azt hiszem körülbelül minden vers fordítható; persze ebben nem az én véleményem a döntő, hanem a francia költőké. On verra.157 Sajnos Erdélyi kötetem nincs. Nagyon szépen kérlek, ha van alkalmad rá, küldess egyet. Tzara nagy szeretettel beszélt Rólad, és ugyanígy írt Rousselot is, ma érkezett levelében. Egyébként olvastam Rousselot nyilatkozatát a Szabad Népben.158 Komolyan és őszintén szégyelltem magamat. Hogy miért, azt kitalálod. Ezelőtt néhány nappal végre értesítettek, hogy „irodalmi munkatársként" áttesznek a Magyar Intézetbe. A megoldás számomra nem kellemetlen, és amikor közölték velem, hogy Nagy Péter az igazgató, nagy kő esett le a szívemről, mert ehhez az álláshoz, mint tudod, igazán nem volt semmi kedvem. Ha az MTI kulturális híreit ezenfelül - természetesen - „társadalmi munkában" csinálhatom - (a most kiküldött kollega159 a mesterségnek ezt a részét még nem értheti) - nagyon meg volnék elégedve. Ezt majd 157 (francia): majd meglátjuk 158 A Szabad Nép, 1956. október 11-i száma Csöndes beszélgetés József Attiláról Jean Rousselot-val címmel közöl interjút. Rousselot elmondja, hogy épp a József Attila-köteten dolgozik a Poétes d'aujourd'hui sorozat számára. Garának köszönheti, hogy József Attilát megismerte: ő adta a kezébe az első verset tőle. Majd a Gara-féle fordítási módszert dicséri, s a készülő nagy magyar antológiáról is szót ejt. Emiatt a dicséret miatt „szégyenkezik" Gara. 159 Ti. Pálfy József; lásd 28. levél. 81