Kappanyos András: Tánc az élen. Ötletek az avantgárdról - Opus 11. (Budapest, 2008)
Alkalmazások
közül például a Hottentotta nóta, vagy a Legény gajdot nem rína ki egy József At tila-kö tétből, mint ahogy György Mátyás versei között sem tűnne fel egy ilyen versszak, Németh Andor szerint Kosztolányi egyik kedvence:13 Énekeljünk haja ha! Bömbölődjünk bőm bőm bőm! Susogjunk, hogy sususu Üss egyet a hátamba! (Dalocska) De József Attila avantgárd verseiben (különösen a szegénység témájára írt versekben, ahol az expresszionista poétika összeér a naturalista tematikával, vagy még inkább az Otto Dix által képviselt verizmussal) épp ilyen nyilvánvaló Barta Sándor groteszk tárgyilagosságának hatása. Azt a Barta-sort, hogy „Ég kék, fű zöld, mosónő tüdővészes” (Primitív szentháromság) nem csupán a mosónő-téma kapcsolja József Attilához, hanem a szenvedés jellegzetesen szenvtelen szemlélete is: „nincsen betevő kenyerem s még sokáig fogok élni / 5 hete nem tudom mi van veled” (A bőr alatt halovány árnyék), és ugyanitt említhetők Komját Aladár groteszk katonadalai is. A példák azt mutatják, hogy József Attila, akárcsak a reneszánsz festők, az elődök imitációján keresztül igyekezett tanulni. Meglehet, hogy Kassák ezt is átlátta, mint ahogy azt is, hogy mindkettőjük útja kifelé vezet az expresszionizmusból, de igencsak különböző irányokba. A szakítás valójában nem egy csapásra ment végbe. Könyvének József Attila-fejezetében Bori Imre arra utal, hogy József Attila az expresszionista korszak után még a dadaista szakaszban is kapcsolatban állt az avantgárddal, ha nem is a mozgalommal, legalább az eszmék13 Németh, A húszas évekből, i. m., 147. 236