Kappanyos András: Tánc az élen. Ötletek az avantgárdról - Opus 11. (Budapest, 2008)

Történetek

kérdést elintézhetjük annyival, hogy Kudlák egyszerűen „rossz”, ám az „avantgárd kánon” jelzős szerkezetbe foglalt paradoxonnak komoly elméleti következményei vannak. Deréky Pál, úgy tűnik, tudatában volt e dilemmáknak. Erre utal, hogy A magyar avantgárd olvasókönyve két változatban jelent meg: az egyik kétnyelvű (német-magyar), a másik csak magyar, de kom­mentált.5 A kétnyelvű kiadás nyilván német nyelvű (de a magyar kultúra iránt is érdeklődő) közönséget céloz, a magyar meg, per­sze, a hazait. A két változatban a válogatás azonos, csekély eltérés­sel (főleg a jegyzetekben) a bevezető tanulmány is. Kérdés, ho­gyan funkcionálhat egyformán eredményesen ugyanaz a korpusz két (kánonszempontból) ennyire különböző közegben. Az egy­nyelvű kiadás bevallottan aktív kánonképző, „hatalmi” funkciót tűz maga elé: „szemléltetni akartam, formálni, nem dokumentálni” - mondja Deréky a bevezetőben (46). Ez a megjegyzés a kétnyel­vű kiadás magyar bevezetőjében ugyanígy szerepel (53), de a né­met szövegből kimarad: ott - a teljesség igényének elhárítása mel­lett - az Olvasókönyv inkább „eine mögliche Geschichte”, illetve „eine strukturelle Systematisierung” (80) hordozójaként jelenik meg. A kettő egyáltalán nem mond ellent egymásnak, csak a né­met szöveg kevésbé utal az önkényességre, inkább valami objekti­vitást sejtet, ami rendjén is van, hiszen a program itt valójában „jó­­szolgálati”, didaktikus. A német és a magyar program közötti különbséget talán a „húzó­nevek” hatásában lehet legjobban lemérni. Az egészen fiatal József Attilának, Dérynék, Illyésnek, Szabó Lőrincnek és persze a pályája csúcsán lévő Kassáknak éppúgy helye van itt, mint az alig ismert György Mátyásnak, vagy Reiter Róbertnek. Csak első látásra túlzott a „húzónevek” aránya, hiszen József Attilának épp ezeket a verseit ­­bármennyire is ott vannak a gyűjteményes kötetben - ritkán olvas­suk, tehát a József Attila életművön belül is van némi játéktere a ká­5 Lesebuch der ungarischen Avantgardeliteratur (1915-1930). A magyar avantgárd irodalom (1915-1930) olvasókönyve. Herausgeben von Pál Deréky. Böhlau-Ar­­gumentum, 1996. Deréky Pál szerk., A magyar avantgárd irodalom (1915-1930) olvasókönyve. Kommentált szöveggyűjtemény. Argumentum, Budapest, 1998. 191

Next