Kappanyos András: Tánc az élen. Ötletek az avantgárdról - Opus 11. (Budapest, 2008)
Alkalmazások
Mindezzel együtt is különös gondolatnak tűnhet József Attilát, a Rend, a Törvény, a tiszta beszéd végsőkig racionális költőjét dadaistaként interpretálni. Bori nem is fejti ki ezt részletesen, csak könyve zárómondata jelzi az irányt: a Tiszta szívvel volna az a szöveg, amely világnézeti értelemben befejezi, betetőzi a magyar dadaizmust.19 Fontos figyelembe vennünk, hogy Bori nem dolgozza ki kategóriáinak poétikai vonatkozásait: mindvégig ideológiákról van szó. Ha a Tiszta szívvel című vers fogadtatástörténetét, társadalmi és kanonikus funkcióit, korabeli, botrányos népszerűségét, majd folklorizálódását tekintjük, akkor a valóban párhuzamba állítható az Anna Blume helyzetével a német irodalomban. Ráadásul kitapinthatok a hasonló intenciók is: valami olyasmi, amit ma promóciónak neveznénk. Ahogyan Schwitters számos kollázsán megjelenik az azonosítást segítő, védjeggyé vált „Anna Blume”, ugyanúgy adja a harmadik verskötet címének József Attila az addigra országosan ismertté vált sort: „Nincsen apám se anyám.” A dadával való tematikai rokonságot sem nehéz illusztrálni: íme egy részlet Georges Ribemont-Dessaignes A közönséghez című manifesztumából: Mielőtt elvesszük az étvágyatokat a szépségtől, eksztázistól, cukortól, filozófiától, matematikai és poétikai metafizikus uborkasalátától Mielőtt tisztító vitriolba mártunk és szenvedélyesen eltángálunk Mindezek előtt Fertőtlenítő fürdőt veszünk És figyelmeztetünk: Gyilkosok vagyunk.20 Ma már nehéz megfogható bizonyítékot találni rá, hogyjózsef Attila korabeli imázsának része volt a megbotránkoztatás, de ha felütjük az így írtok ti megfelelő fejezetét, a költő neve ilyen eposzi jelző19 Uo. 307. 20 Robert Motherwell, Dada Painters and Poets. The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge, Mass. 1988. 109. Saját fordítás. 238