Karsai László: Szálasi Ferenc (Budapest, 2016)
Bevezető
táncolni, ezért 1927-től Lucz Gizella sem táncolhatott, mert azt nem tűrte, hogy menyasszonya más férfival táncoljon.19 Nem egyedül szerelmese látta szép férfinak Szálasit. Az egyik brit újság, a Daily Express 1938 őszén azt írta, hogy „Szálasi negyvenkét éves, nagyon csinos ember, sok ezer magyar nő bálványa. Olyan népszerű, hogy a bíróság — tüntetésektől tartva — ügyének tárgyalásakor kizárta a nőket a tárgyalóteremből.”20 Szálasi, a fegyelmezett katona, rögtön közölte szerelmével, hogy a munkaköréről semmit se kérdezzen. Ugyanezt mondta később is, amikor politizálni kezdett - jegyezte meg, érezhető keserűséggel, de megértőén Lucz Gizella. Miután pedig a politikusi pályára lépett, közölte vele, hogy azt az órát, amikor naponta találkozhatnak, „teljesen politikamentesen” kívánja eltölteni. Szálasi édesanyjáról, „Erzsi mamáról” Lucz Gizella azt állította, hogy magas, fehér bőrű, ősz asszony volt, és két gyönyörű fekete szeme csak úgy ragyogott, amikor gyerekei, „Ferenc, Vilma, Béla, Károly és Rudi” is mellette voltak. Szálasi édesapját hirtelen haragú öregúrnak, édesanyját pedig nagyon erélyesnek írta le. Önmagáról csak annyit árult el, hogy a Teleki Blanka felső női kereskedelmi iskolát végezte el, zongorázni is tanult, később magántanítványai is lettek, akiknek zongoraórákat adott. Szálasi 1929-ben Párizsból 16 oldalas szerelmes leveleket írt menyasszonyának, akit „kislánykámnak” hívott. Lucz Gizella, meglehet, a megszépítő messzeségbe révedve, azt állította, hogy Szálasinak háromezer darabból álló könyvtára volt, főleg tudományos és történelmi művek, ezeket részben a Koppány utcában, részben a Visegrádi közben, édesanyjánál tartotta.21 Szálasi műveltségéről csak menyasszonya nyilatkozott elismerően. Harcostársa, egyik lelkes propagandistája, Fiala Ferenc emlékezete szerint amikor Szálasi 1941 elején az ő lakásán járt, és a könyvespolcon megpillantotta Ady Endre és Szabó Dezső munkáit, azt a megjegyzést tette, hogy „ezeknek el kell tűnni a magyar irodalomból”. József Attiláról pedig azt mondta, nyilván a költő öngyilkosságára célozva: „Én már akkor láttam, hogy ilyen vonatkozásban ferde a felfogása”.22 Szálasi az Újszövetség mellett Az ember tragédiáját olvasta, valamint Maeterlinck műveit és regényeket. A másik véglethez sorolta a Nick Carter-típusú detektív-ponyvákat. Mint évekkel később felidézte: „...amikor erős mozgalmi életet éltem, minden csütörtökön megjelentem a Lipót körút végén lévő újságárusnál, és gyorsan megvásároltam az éppen akkor megjelent 28 filléres regény legújabb példányát [...]. Esténként legalább félóra hosszat olvastam ezeket a regényeket, ezeket a hihetetlen baromságokat, cowboy-regényeket, detektív-históriákat, addig olvastam, míg el nem aludtam.”23 Utolsó fogságában, az Andrássy út 60-ban, majd a Markó utcai fogházban is szép számmal olvasta (az Újszövetségi Szentírás mel19 Bartos-Lucz-interjú, 6, 7, 10, 12-14, 39, 48, 51, 125. 20 MTI Bizalmas értesítések, 1938. szeptember 5., 3. A Daily Express „Magyarország Hitlerjelöltje börtönben ül” címmel közölte budapesti tudósítását. 21 BFL-XXV-1 -a-2464/1945. Szálasi Ferencné sz. Lucz Gizella vallomása a PRO-n, 1945. július 23. 22 ÁBTL-V-101.578. Fiala Ferenc kihallgatása a PRO-n, 1945. október 11. 23 Szirmai 1993, 214. 34