Kis Tamás: Közös bölcsőnk, Európa (Budapest, 2013)
Felhasznált irodalom
Dante Alighieri, Az egyeduralom, fordította Sallay Géza, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1993. Darwin, Charles, A fajok eredete természetes kiválasztás útján, fordította Kampis György, Budapest, Typotex, 2009. Davies, Norman, Európa története, fordította Bojtár Endre, BOJTÁR Péter, Budapest, Osiris Kiadó, 2002. DAWSON, Christopher, Európa születése, fordította NÉMETH Andor, Budapest, Athenaeum, é. n. Fischer-Fabian, Siegfried, A német cézárok. A középkor császárainak tündöklése és bukása, fordította ZsiGMOND Gyula, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985. Fisher, Herbert Albert Laurens, Európa története, I, Ókor és középkor, fordította Bállá Antal, Benedek Marcell, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., é. n. Fodor István, A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004. Földi András—Hamza Gábor, A római jog története és institúciói, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. Fulbrook, Mary, Németország története, fordította Szuhay-Havas Ervin, Budapest, Maecenas Kiadó, 1997. Gárdonyi Máté, Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Budapest, Jel Könyvkiadó, 2006. Gazdag Ferenc—Kovács Péter (szerk.), Az Európa Tanács 1949—1999 (Tanulmányok—dokumentumok), készült a Külügyminisztérium és az Országgyűlés Külügyi Hivatalának támogatásával a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet támogatásában, Budapest, 1999. GLATZ Ferenc, Európai Unió, Európa-történet, História, 2004/5, 2, 13-Gyurgyák János (szerk.), Mi a politika? Bevezetés a politika világába, Budapest, Osiris Kiadó, 1996. Haarmann, Harald, Letíínt népek lexikona. Az akkádoktól a vikingekig, fordította TarnÓI Judit, Budapest, Corvina Kiadó, 2008. HeuSSI, Kari, Az egyháztörténet kézikönyve, fordította Magyar István, Budapest, Osiris Kiadó—Teológiai Irodalmi Egyesület, 2000. HÉRODOTOSZ, A görög-perzsa háború, fordította MURAKÖZI Gyula, Budapest, Osiris Kiadó, 1998. Hippokratész, De aere, acquis et locis. A levegőről, a vizekről és a helyekről, in Havas László (szerk.), Válogatások a Hippokratészi Gyiíjteményből, 290