Klaniczay Júlia - Sasvári Edig (szerk.): Törvénytelen avantgárd. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970-1973 (Budapest, 2003)
Bányi Csila - Galántai György - Sasvári Edit: Eseménytörténet 1966 - 1974
105-106. Az 1971. évi műteremkiállítások programjának szórólapja 101 Az „ÚJ magyar avangarde” fontosabb kiállításairól : 1989. Progresszív testűk és szobrászok kiállítása: (Budapest, József Attila Művelődési Központ) BEKE LÁSZLÓ: „A kiállításon a mai avangarde számos irányzata képviselve van. A heterogénitésban mégis rendet teremt az, hogy bár különböző aspektusból, de minden egyes művész szembenéz az organikus — szürreális problémakörrel. Ettől a középponttól egyrészt a konstruktivitás, másrészt a POP ART irányába vezetnek összekötő szálak, — három lehetőség arra, hogy a művész megküzdhessen a korszerű címért.” 1969. IPARTERV-kiáilítás (Budapest, Iparterv épületében) SINKOVITS PÉTER: „Ezek a fiatalok nem folytatták közvetlenül a hagyományokat, hanem a világ művészetének jelenlegi állapotában próbáltak tájékozódni, a leghaladóbb avangarde törekvésekkel együtt lépni. Törekvésük az volt, hogy elszakítsák azokat a törekvéseket, amelyek a hagyományos, megoldott, feldolgozott művészi formákhoz kötötték őket, amelyek az alkotás gesztusát fékezték. Szabadon próbáltak gondolkodni a világ jelenségeiről, új formákat kerestek élményeik kifejezésére.” 1969. SZÜRENON (Budapest, Kassák Lajos Művelődési Központ) SÍK CSABA: „A művészi alkotás ma is, minden uniformizálódás ellenére is: egy életrajz fejezete. Személyes vallomás, a személyesség teszi hitelessé, a vallomásszerűség érvényessé. Persze része egy tágabb szellemi közösségnek is, mozgalomnak, irányzatnak, s minél engedelmesebben olvad bele, annál jelentéktelenebb része. Egymással párhuzamos, egymást keresztező művészeti törekvések divatják éljük, melyekben a karaktert adó tecnikák, eljárások, látásmódokon kívül, néhány közös vonás is felfedezhető ; — ezeket nyilvánvalóan nem a mozgalmak parancsolják az időnek, hanem az idő a mozgalmaknak. A szép már nem kulcsszó, legalábbis a görög, reneszánsz tradíció értelmében nem. A mai kép, szobor nemcsak szép, de művészi sem akar többé lenni. Szabadulni akar ettől az ellenszenves diktatúrától, mely rangsorolta a dolgokat, a természet és a teremtett világ tárgyait éppúgy, mint kapcsolatukat az emberrel, a megvetettség bélyegét sütve a hétköznapra. A művészi diktatúrájával küzdő művészet hétköznapi akar lenni.” KFKI KISZ klubjában és a József Attila Művelődési Házban rendezett kiállításokról: MEZEI OTTÓ: (Művészet, 1969. XI.) „Jelentkezésük különleges figyelmet érdemel, mert velük az újabb irányzatok betörését a hazai művészetbe — úgy látszik — tényként kell elfogadnunk.,, 1870. Balatongboglári Kápolna tárlatok: RÓNAY GYÖRGY: (Élet és Irodalom 1970. aug.) „Azok a művészek, akik itt összefogtak, hogy művészetet csináljanak és művészetet közvetítsenek, mérhetetlenül messze állnak attól, a felfogástól amely „művészet temploma” kifejezését és szemléletét létrehozta. Az igazi művésznek mindig küzdelmes volt a sorsa, hiszen nemcsak a környezetét, hanem elsősorban önmagát kellett legyőznie.” 1970. A MŰSZAKI EGYETEM „R” épületében rendezett kiállítás: „A Műszaki Egyetem „R” kollégiumának helyiségeiben az elmúlt év végén megrendezett seregszemle nem kevesebb, mint 27 idősebb és fiatal modern művészt sorokoztatott fel. Nemzedékek a legkülönbözőbb avangarde irányzatok képviselői adtak kezet egymásnak. Az eredmény nem is maradt el: hosszú idő után ismét eleven valóságban áll előttünk az élő magyar avántgarde.” (1971. május. Űj írás) Vadas József vitaindító cikke. BALATON BOG LÁRI KÁPOLNA TÁRLAT 1971. MŰTEREMKIÁLLÍTÁS V JÜNIUS 1—7-ig BAK IMRE, BARANYAY ANDRÁS, CSÁJI ATTILA. LAKNER LÁSZLÓ, LANTOS FERENC, NADLER ISTVÁN, MOLNÁR SÁNDOR, TEMESI NÓRA, TÓT ENDRE, CSÍKY TIBOR, CSUTOROS SÁNDOR, GULYÁS GYULA, II. JÜNIUS 8—15-IG DEMETER ISTVÁN, HARIS LÁSZLÓ, ILYÉS ISTVÁN, MOLNÁR V JÓZSEF, PARRAG EMIL, CSUTOROS SÁNDOR. IIL JÜNIUS 1&—23-IG BAK IMRE, CSÍKY TIBOR, GULYÁS GYULA, NÁDLER ISTVÁN, TEMESI NÖRA, TÓT ENDRE, TÜRK PÉTER. IV. JÜNIUS 24—30-IG BARANYAY ANDRÁS, BERTALAN SÁNDOR, MÁTÉ GYULA, PAPP OSZKÁR. V. JÜLIÜS 1—7-IG CSÍKY TIBOR, CSÁJI ATTILA, GULYÁS GYULA, HARASZTY ISTVÁN, HENCZE TAMÁS, PAUER GYULA. VI. JÜUIUS 7—14-IG CEROVSZKY IVAN, ORVOS ANDRÁS, PRUTKAY PÉTER, SZEMADÁM GYÖRGY. vii. július is—22-iG Abraham rafael, galantai györgy, haász ISTVÁN, SÁROS ANDRÁS, SOMLAI VILMA, SCHWIERKIEWITZ ROBERT, SZABADOS ÁRPÁD, SZEIFT BÉLA, SZENTIRMAI ZOLTÁN, VÁRNAGY ILDIKÓ. VIII. JÜLIÜS 33—30-IG BERKI VIOLA, ILLÉS ÁRPÁD, KOVÄTS ALBERT, MÉHES LÁSZLÓ, MOLNÁR V. JÓZSEF. IX JÜL. 31—AUG. 7. BERDLSZÁK LENGYEL FESTŐ KIÁLLÍTÁSA. X AUG. 8—15-IG ÚJVIDÉKI CSOPORTKIÁLLÍTÁS. XI. AUG. 16—23-IG DOMBAI GYÓZÖ, CSUTOROS SÁNDOR, ERDŐS JÁNOS, HALMI MIKLÓS, KONCZ BÉLA, LAKATOS JÓZSEF, SCHÉNER MIHÁLY, SZEIFT BÉLA. XII. AUG. 24—31-IG GALÁNTAI GYÖRGY, GRAFIKÁINAK KIÁLLÍTÁSA. XIII. SZEPT. 1—7-IG ERDÉLYI MIKLÓS, LAKNER LÁSZLÓ, JOVANOVICH GYÖRGY, SZENTJÓBY TAMÄS. MEGTEKINTHETŐ NAPONTA DE. 10-TŐL ESTE 19-IG. VASÁRNAPONKÉNT A KIÁLLÍTÓK RENDEZÉSÉBEN MŰSOR, 711931 FNYV 11. T