Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon (Budapest, 1997)
Az államosított könyvkiadás és könyvkereskedelem négy évtizede (1949-1989)
kódtatások folyamán megmenteni. 1947-ben megalakult a Nemzeti Parasztpárt Könyvkiadója és Sarló könyvesboltja is. 1946-1947-től nyomdai és terjesztői apparátusokkal együtt folytatta a többi kiadó is tevékenységét. A Nyugat Kiadó 1946-tól a Révai leányvállalataként működött. 1947-ben a Franklin Társulat is valamennyire talpra állt és folytatta tevékenységét a katolikus Korda Kiadó és könyvesbolt is.4 A könyvkultúrának e viszonylag szabad és sokszínű újjáéledése és kibontakozása nem sokáig tartott. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért, miután a Magyar Kommunista Párt a polgári pártok után felszámolta a Szociáldemokrata Pártot is, és egypártrendszerű diktatúrát vezetett be. Az ekkor kezdődő négy évtizedes korszak bő teret és időt nyújtott arra, hogy amire harminc évvel korábban nem volt alkalom a könyvkultúra területén, ezúttal megvalósuljon. Ennek az úgynevezett „szocialista kultúrpolitikának” - ha voltak a könyvkiadás terén számszerű és egyéb eredményei is - legfőbb jellegzetességei: a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása voltak. Már 1948-ban sor került a nagy könyvkiadók: az Athenaeum, a Révai, a Franklin, a Hungária és az Új Magyar Könyvkiadó Vállalat államosítására. A következő évben államosították a közép- és kis üzemek legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrehozták a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalatot, amely az állami kézben lévő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat kapta meg, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezek, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásából jött létre 1951-ben az Állami Könyvterjesztő Vállalat.5 1952-ben történt meg a magán könyvkereskedelem teljes felszámolása. 1952. április 7-én 87 budapesti és 95 vidéki könyvkereskedő iparjogosítványát vonták vissza. Az ország területén működő 153 papír- és írószerkereskedőtől is megvonták a könyvárusítási jogot, s ezzel együtt könyvkészleteiket is elkobozták. A könyvkiadás és a könyvkereskedelem államosítása azokban az években zajlott le, amikor a hidegháborús légkör, a törvénytelenségek, a kitelepítések és a magyarországi koncepciós perek árnyékolták be az égboltot. Az államosítás kísérő jelenségei is olyanok voltak, hogy méltán váltottak ki felháborodást mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleményből. Az történt ugyanis, hogy a könyvkereskedelem államosítását megelőzte 141