Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon (Budapest, 1997)
A két világháború között (1914-1944)
A tudományos könyvkiadás továbbra is főként a Magyar Tudományos Akadémia feladata lett volna. Az 1872-től létrehozott Könyvkiadó Bizottság fennállásától kezdve a század végén számos jelentős kiadványt jelentetett meg, többnyire a Révai kiadó közreműködésével. Ez a tudományos könyvkiadói tevékenység a két háború között azonban nagy mértékben visszaesett: még a megkezdett vállalkozások sem igen folytatódtak. A katolikus kiadványok legfőbb kiadója és terjesztője e korszakban is az 1848-ban alapított Szent István Társulat volt, amely 1904-ben részvénytársasággá alakult, nyomdája és kiadóhivatala 1919-től Stephanaeum néven folytatta tevékenységét. Kiadványai között tudományos művek, szépirodalmi munkák, folyóiratok és tankönyvek egyaránt voltak. Az ugyancsak a korábbi évtizedekre visszanyúló szociáldemokrata könyvkiadás és -forgalmazás a párt kiadójához, a Népszava könyvkereskedéshez kapcsolódott. Eleinte főleg szépirodalmi és műszaki munkákat adott ki, majd társadalomtudományi műveket is, köztük főleg a különböző szocialista irányzatok képviselőinek (Lassalle, Kautsky, Bernstein, Max Adler stb.) a könyveit. 1938-ban a Népszava könyvkereskedés kiadóként megszűnt, a negyvenes évek elején a Szociáldemokrata Párt lapjai közül már csak a Népszava jelenhetett meg 1944. március 19-ig, az ország német megszállásáig.14 Fontos szerepet játszott a baloldali könyvkiadásban Cserépfalvi Imre 1931-ben alapított vállalata is. Cserépfalvi a párizsi Hachette Kiadónál ismerkedett meg a könyvkereskedelemmel, majd hazatérése után, 1929-ben a Váci utcában (Hartleben egykori boltja és a mai Gondolat könyvesbolt helyén) könyvkereskedést alapított, és francia könyvek behozatalával foglalkozó vállalatot létesített. O adta ki József Attila több kötetét és lapjának, a Szép Szónak 1936-os évfolyamát, valamint - többek között - Szabó Zoltán és Kovács Imre szociográfiai műveit. Részt vett az ellenállási mozgalomban, 1950-ben vállalatát államosították; csak 1984-ben indíthatta újra.15 Könyvkereskedőként és antikváriusként fejtett ki értékes kiadói munkásságot a két háború között Lantos Adolf is. Pályáját Dobrovszky antikváriumának társtulajdonosaként kezdte, 1910-ben önálló kereskedő lett. 1930-ban megszerezte a Genius Könyvkiadó Rt.-t. Irodalomtudományi és szépirodalmi munkákat (köztük Móra Ferenc művei) adott ki, antikváriusként pedig könyvárveréseket rendezett, megjelentette a Bibliofil Szemle, a Literatura és a Lantos Magazin című folyóiratokat. Ebben az időszakban fejtette ki önálló könyvkereskedői tevékenységének nagy részét Stemmer Ödön, akinek pályakezdéséről már az előző feje135