Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor VI., kolostorhálózat - Lestyán - MAMŰL 6. (Budapest, 2006)
K
29 Komédia Balassi Menyhárt áruitatásáról Töltési István Komáromot ábrázoló fametszetes címlapkeretének részlete-»Csokonai Vitéz Mihály, -»Gvadányi József, —»Kazinczy Ferenc, —»Péczeli József. 1789-től itt jelent meg a Mindenes Gyűjtemény. A 18. sz. folyamán működő nyomdák mindegyike Komárom városának központjában, a Duna bal partján helyezkedett el, a ma Szlovákiához tartozó oldalon. írod.: Baranyai József, A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története, Bp., 1914; Milena Cesnaková-Michalcová, Simon Peter Weber, MKsz 1978; TapolcainÉ Sáray Szabó Éva, Töltési István nyomdája és a komáromi kalendárium. 1705-1721, in Ujj Kalendáriom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre írt Neubarth János..., hasonmás, Tatabánya, 1982; Uő, Töltési István nyomdája és kiadványai 1705- 1721 között, A József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve, 1985; Michal Mácza, Prehl’ad dejín komárnanskych tlaciarní, Kniha, 1988; V. Ecsedy Judit, Egy komáromi nyomdász 1740-ből: Schmid János Miklós, MKsz, 1992; Szelestei N. László, Adatok a nagyváradi szemináriumi nyomda történetéhez, MKsz, 1992; Czene Zsuzsanna, A komáromi Weber-nyomda, Magyar Grafika, 1993. V. Ecsedy Judit Komédia Balassi Menyhárt áruitatásáról ( 1566 k.) Szatirikus komédia. A töredékes, talán iskolai rögtönzés, interlúdium céljára íródott szöveget —»Karádi Pál unit. prédikátor (később püspök) adta ki 1569- ben, Abrudbányán, „hogy mindenek ezt látván példát vegyenek ebből az áruitatásnak eltávoztatására”. Korábban —»Bornemisza Péter művének tartották; Ritoók Zsigmondné érvelése szerint azonban inkább Báthory István környezetének egyik deák-humanista műveltségű embere lehetett a szerző. A darab szereplői valóságos személyek: a Miksa és János Zsigmond között többször pártot váltó, hatalmaskodásairól hírhedt Balassi Menyhárt és fia, Boldizsár, Balassi főemberei, valamint —»Oláh Miklós érsek. Az öt jelenetre osztott darab jól pergő párbeszédekkel jellemzi a szereplőket, akiket a latin interlocutores tükörforditásaként közbeszólóknak nevez. A Balassiak alakjában a prédaszerzésben gátlástalan, cinikusan köpönyegforgató, élvhajhász magyar arisztokrata torzképét rajzolja meg az ismeretlen szerző. A mű legerőteljesebb részében, az érseknek tett gyónás jelenetében lelepleződik a hatalom és a kát. egyház korruptsága és machiavellizmusa is. A szerzőről annyi bizonyosan állítható, hogy prot., és az erdélyi párt embere. Kiad.: RMDE, I, 1960. írod.: Szigeti József, A Balassi-Comoedia és szerzője, Bp., 1967; Pirnát Antal, A magyar reneszánsz dráma poétikája, ItK, 1969;