Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor VII., Lethenyei - műgyűjtemény - MAMŰL 7. (Budapest, 2007)
M
/. Mátyás 332 ben .lan Giskra kapitánynak engedelmeskedő cseh zsoldosközösségek tevékenysége volt. Mivel ez sok nagybirtokos és nemes érdekeit sértette, és csak a királytól várhattak segítséget, őt támogatták. Eveken át folyt a harc Giskráék ellen, végül a cseh kapitány alföldi birtokadomány fejében 1462 tavaszán ~ oldalára állt, katonái egy része ettől kezdve a király zsoldján harcolt, s a Felvidéken helyreállt a rend. Nagyobb nehézséget okozott néhány nagy hatalmú úr, köztük Garai volt nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán tevékenysége. Társaikkal együtt 1459. febr. 17-én Újlaki németújvári várában királlyá választották 111. Frigyes császárt. Noha ~nak sikerült egy kivétellel a teljes főpapságot, valamint az urak többségét maga mellé állítani, a császári csapatok betörtek az országba. Eredményt ugyan nem értek el, mert Garai hirtelen meghalt, Újlaki pedig kivonta csapatait (ennek fejében megtartotta méltóságait), a császár azonban tovább viselte a magyar királyi címet. Végül azonban az 1463. júl. 19-i bécsújhelyi békében a császár anyagi ellenszolgáltatás fejében visszaadta a magyar Mátyás arcképe Wilhelm Di lieh Ungarische Chronicájában (Kassel, 1600) koronát és az általa megszállt Sopron városát. Joga volt tovább viselni a magyar királyi cimet, ~nak és a magyar uraknak pedig meg kellett fogadni, hogy amenynyiben a ~nak nem születik törvényes fia, az országot Frigyes vagy fia, Miksa örökli. Igaz, hogy III. Frigyes fiául fogadta ~t. A magyar király belement az alkuba, mert nem tudhatta, hogy 14 éves, állapotos felesége, Podjebrád Katalin fél év múlva bele fog halni a szülésbe, így örökös nem született. A felvidéki osztrák háborúk akadályozták a török elleni fellépést. II. Mehmed szultán 1459-ben elfoglalta Szerbiát, 1463-ban pedig Boszniát. Ezáltal eltűnt két ütközőállam a Török Birodalom és Mo. között. Bosznia esetében a török túl gyorsan rohanta le a balkáni királyságot, még mielőtt a magyarok segíthettek volna. ~ ugyan megkísérelte Bosznia visszafoglalását, de csak az ország kis részét - a fővárossal, Jajcával együtt - sikerült visszaszereznie. A boszniai háború akadályozta ~ megkoronázását, erre csak 1464. márc. 29-én került sor. Ettől kezdve teljesen törvényes királynak számított, és módja volt reformokat végrehajtani. Ezek a kancelláriát, a bírósági szervezetet, de leginkább a pénzügyigazgatást érintették. Valamennyi állami bevételi forrást összevonta a —»kincstartó alá, így áttekinthetővé váltak a pénzügyek. Új, értékálló pénzt veretett, ami kedvező hatást gyakorolt a gazdasági életre. A kincstári reformot egy kikeresztelkedett budai zsidó kereskedő, —>Ernuszt János dolgozta ki, aki 1467-76 között, haláláig töltötte be a kincstartói tisztet. A legfontosabb bevételi forrás az országgyűlés által megszavazott rendkívüli adó lett. Egy adóegység (jobbágyporta) egy aranyforintot fizetett általában évente, a király azonban olykor kétszer is kivetette, olykor pedig az országgyűlés helyett csak a tágabb királyi tanáccsal, azaz a főpapokkal és a főurakkal szavaztatta meg az adót. ~ 1458-90 között 43 alkalommal vetette ki, és csupán egyetlen évben tekintett el az adótól. A király összes bevétele egyszeri adókivetés esetén félmillió, kétszerinél há-