Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor VIII., műhely - paleográfia - MAMŰL 8. (Budapest, 2008)
O
321 ora jedésének földrajzi határai jelentős mértékben kitolódtak, s elérték Kelet-Európát is. Bécs első torony~ja 1417-ben készült, de számos ~t készítettek Cseho.ban és Sziléziában is. Jelenlegi ismereteink szerint az első mo.-i gép- a 14. sz. végéről származik. Egy 1386-99 között keletkezett besztercebányai számadástöredékből tudjuk, hogy a városban élt a sziléziai származású János órásmester (horologista), aki feltehetőleg a város -jának - melyről csak a 15. sz. második felétől kezdve vannak adatok - a karbantartója, esetleg készítője is volt. A 15. sz. elején, az 1410-es években már gép— mérte az időt Pozsonyban, Sopronban és Bártfán. A 15. sz. folyamán —t készíttetett Nagyszeben, Kassa, a 16. sz. elején Brassó és Selmecbánya városa, valamint - közvetett adatok alapján feltételezhetően - Kolozsvár és Buda is. A 15. sz. végén torony~t állíttatott az esztergomi érsek (az érseki palotának 1487-ben már volt torony-ja), valamint székesegyházában az egri és a váradi püspök. A 16. sz. elején már nemcsak a legjelentősebb városok rendelkeztek torony-val, hanem néhány mezőváros is. A zempléni Újhely pálos kolostortemploma -jának kőből készült, 1501-es évszámot viselő, 830 x 790 mm nagyságú négyszögletes számlapja máig fennmaradt. A városok azzal is igyekeztek megmutatni gazdagságukat, hogy bonyolult, harangjátékkal, mozgó figurákkal díszített -kát készíttettek, a csillagok járását is mutató számlapot rendeltek. Az egyik legismertebb ilyen - a prágai Orloj (1402). A kor leghíresebb -művét a padovai Jacopo és Giovanni de Dondi készítette: a 16 évi munka eredményeként 1344-ben elkészült szerkezet a napi idő mellett mutatta a planéták körpályáját, valamint a hónapokat és az év ünnepeit is. Az 1352- ben felszerelt, harangjátékkal ellátott strasbourgi ~n a Háromkirályok hajladoztak, egy öntöttvas jelzőkakas pedig délben kukorékolt és csapkodott a szárnyával. A svédo.-i Lund székesegyháza 1380 k. készült -jának számlapjáról a napi idő mellett a dátumot és a hét napjait Sátoraljaújhely, a pálos (ma piarista) kolostor kőből készült óraszámlapja is le lehetett olvasni. Híres volt a velencei Szt. Márk tér 1496-ban készült -ja is. Mo.-i városok szintén büszkélkedtek nyilvános kalendáriumként szolgáló asztronómiai -kkal (Brassó, 1528; Segesvár, 1648). A déli időjelzésnek, a delet jelző harangszónak is vannak magyar vonatkozásai: III. Calixtus pápa (1455-58) a fenyegető oszmán-török veszély elhárítására 1456. jún. 29-én elrendelte, hogy minden délben húzzák meg a —»harangokat az Úrhoz szóló könyörgésként. Mire azonban a pápai bulla Európa minden részébe eljutott, bekövetkezett a nándorfehérvári diadal (júl. 22.), s ennek a híre összemosódott a pápai rendelkezéssel. Nemzeti emlékezetünkben mindez úgy rögzült, hogy a pápa —»Hunyadi János nándorfehérvári győzelme emlékére rendelte el a déli harangozást. Mindenesetre a déli harangszó egész Európában meghonosodott, s a torony~k aránylag pontosan mutatták a helyi időt, a delet - hiszen a Nap delelésének időpontja volt a legkönnyebben mérhető a —»napórák segítségével. A nap-val megállapított időhöz igazították (kalibrálták) a kerekes -kát. Ez a gyakorlat még nagyon hosszú időn át fennmaradt, mert az állandó tökéletesítés dacára a mechanikus ~k nem voltak igazán pontosak. Újabb nagy lépést jelentett, mikor a