Kőszeghy Péter (szerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor XI., Széchenyi - teuton lovagrend - MAMŰL 11. (Budapest, 2011)
Sz
Szép ének a gyulai vitézekről 148 díjaztatásáig Jászberényben volt gimnáziumi tanár. Fordításai közül kiemelkedik —»Szerdahely György Alajos esztétikai alapművének (Aesthetica sive doctrina boni gustus, I—II, Buda, 1778) magyar nyelvű „rövidebb summája”: Aesthetika avagy a jó ízlésnek a szépség filosofiájábúl fejtegetett tudománya (Buda, 1794). Művét - az első magyarul napvilágot látott esztétikai szakmunkát - patrónusának, —»Festetics Györgynek ajánlotta; a fordítást néhány saját megjegyzéssel (kertekről, magyar zenéről és táncról) egészítette ki. ~ korszerű gondolkodását mutatja, hogy a nők oktatásának érdekében vitát indított a Tudományos Gyűjteményben (Elmélkedés az asszonyt nem taníttatásáról, 1821). Főbb művei: Keszthely városának Párnásszus hegyéről való szemlélése s leírása, Buda, 1790 (kiad. Németh József, Somogy, 1996; hasonmás, kiad. Dala Sára, Földváry Kinga, Klaáb Adrienn, Kovács Edit Alexandra, Irodalomismeret, \996)\ Sabaria carmine illustrata, Szombathely, 1795 (hasonmás, kiad., ford. Ittzés Máté, Vasi Szemle, 1997); Notitia artis oratoriae veteris et novae, I—II, Pozsony, 1806; Epitome historiae regum Hungáriáé, Buda, 1815, 2Pest, 1816;^ magyaroknak konstáncinápoli táborozások Zoltán fejedelem alatt, Pest, 1821 (verses elbeszélés); Gyermeki oktatás, Pest, 1823 (Muretus Institutio puerilis c. művének fordítása); Cézár C. Julius minden munkái és háborúi magyarul, I—II, Buda, 1834. írod.: Radnai Rezső, Aesthetikai törekvések Magyarországon, 1772-181 7, Bp., 1889; Kristóf György, Szép János és Pucz Antal, az esztétika magyarnyelvűségének úttörői, Esztétikai Szemle. 1937; Földváry Kinga, Új adatok Szép Jánosról, Keszthely költőjéről, Irodalomismeret, 1997; Barabás Balázs, Szép János és a magyar esztétikai nyelv kezdetei, Vasi Szemle, 1998, Korunk, 2003; Fehér Katalin, Pest-Buda sajtója a leányok neveléséről a 19. század elején, Flonismeret, 2000; Kovács Sándor Iván, Szép János (1767-1834), Irodalomismeret, 2003. Gulyás Borbála Szép ének a gyulai vitézekről —»Cantio de militibus pulchra Szepesi György (tBodrogkeresztúr, 1616) Ref. költő, prédikátor. Debrecenben kezdte meg tanulmányait, külföldi iskoláztatását is egy módos debreceni polgár tűri Fodor Péter - finanszírozta. Wittenberget járt, művelt ember volt, latin nyelvű, alkalmi verseket költött. 1577-ben megkezdett egyetemi tanulmányai során, 1578-ban jelentette meg nyomtatásban Fodor Péternek ajánlott versét. Ezenkívül ismerjük egy latin verstöredékét, melyet nyomdakész vitairatának korrektúrájaként küldött külföldre 1590-ben; sajnos magának a műnek nyoma veszett. ~ 1579- ben tért haza külföldről, és 1580-tól Mezőtúr ref. prédikátora volt. Később Olaszliszkán és Királyhelmecen is működött, —»Ecsedi Báthory István pártfogoltjaként. Kapcsolatot tartott Johann Jacob Grynaeusszal, a svájci reformáció meghatározó alakjával. Élete utolsó, hosszabb szakaszát a Felső-Tisza-vidéken töltötte, Bodrogkeresztúron volt lelkész. ~t nemrégiben sikerült azonosítani az 1580-ban keletkezett, Historia cladis turcicae ad Nádudvar c. (Nádudvari veszedelem, ill. Sásvár bég históriája címen is emlegetett), magyar nyelvű tudósító ének szerzőjeként. A vers tárgya, az oszmán fél vereségével végződő nádudvari csata (1580. júl. 18-19.) a „háborús békeévek” rutinszerű török portyáinak egyike volt. Mintegy 1000 keresztény katona állt szemben a kb. kétszeres török túlerővel. Az ütközet hadi jelentőségét kár volna eltúlozni, politikailag mégis eseményszámba ment. Úgy látszik, hogy a német és magyar végváriak ekkor alapos leckét adtak az egyre vakmerőbbé váló Sásvár (Sehszüvár) szolnoki bégnek. Sásvár - az ének főszereplője, a korszak egyik hódoltsági kulcsfigurája - kétségtelenül a török megszállók leggyűlöltebb parancsnoka volt az 1580-as években. A versből egyértelműen kiderül, hogy Sásvár „paraszt nemzetségből” származó magyar renegát volt. Mint a —»Szegedi Kis István fogva tartójaként elhíresült Mahmúd szolnoki szandzsákbég neveltje, számos ütközetben vett részt, vakmerősége és kegyetlensége legendás volt, ~