Marosi Ernő (szerk.): Európa színpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez (Budapest, 2009)
Romsics Ignác: Megszakítottság és folyamatosság a 20. századi magyar történelemben
1477 Magyar-osztrák háború. 1479. október 13. Báthori István országbíró és Kinizsi Pál temesi ispán győzelme Kenyérmezőnél a betörő törökök ellen. 1482. április Mátyás király hadat üzen III. Frigyesnek. 1485. június 1. Mátyás király bevonul az elfoglalt Bécs városába. 1486. január 25. A király szentesíti az 1485 decemberében született törvényeket (ún. Decretum maius). 1490. április 6. Bécsben meghal Mátyás király. Április 25-én Székesfehérvárott temetik el. 1490. július 15. Trónra lép II. Ulászló (egyben cseh) király, uralkodik 1516-ig. 1493. szeptember 11. A boszniai pasa az udbinai (korbáviai) csatában megsemmisítő vereséget mér a horvát csapatokra. 1505. október 13. Az ún. rákosi végzés szerint külföldi nem választható királynak. 1506 A Habsburg-Jagelló házassági szerződés megkötése. 1514. április 9. Bakócz Tamás esztergomi érsek kihirdeti Budán a keresztes hadjáratot. 1514. május-július A Dózsa-féle parasztháború. 1514. július 15. Székely Dózsa György parasztserege megadja magát Szapolyai János erdélyi vajdának. (A vajda nem sokkal később kivégezteti Dózsát.) 1514 ősze A budai országgyűlés jobbágyellenes törvényeket hoz. 1514. november 19. A király jóváhagyja a Werbőczy István ítélőmester által összeállított törvénykönyvet, a Tripartitumot, de nem hirdeti ki. 1516. március 13. II. Lajos király uralkodása (1526-ig). 1521. augusztus 29. Nándorfehérvár török kézre kerül. 1523. október Magyar-osztrák-lengyel tanácskozás Bécsújhelyen a törökellenes védekezésről és a magyar kormányzat megjavításáról. 1526. július 20. II. Lajos király és csapatai elindulnak Budáról a török ellen. 1526. augusztus 29. A mohácsi csata, II. Lajos király halála. 1526. november 10. Szapolyai I. János koronázása Székesfehérvárott; uralkodik 1540. évi haláláig. 1526. december 16. A pozsonyi országgyűlés királlyá választja Habsburg Ferdinánd cseh királyt és osztrák főherceget. 1527. november 3. I. Ferdinánd koronázása Székesfehérvárott uralkodik 1564. évi haláláig. 1528. január 8. I. Ferdinánd Budán megszervezi első új, magyarországi kormányszervét, a Magyar Kamarát, amely 1531-től Pozsonyban működik. 1528. február 28. I. János Isztambulban szövetséget köt Szulejmán szultánnal, akinek vazallusa lesz. 1529. szeptember 26.-október 15. Szülejmán szultán serege sikertelenül ostromolja Bécset. 1532. április 25.-augusztus 31. Újabb török hadjárat Bécs irányában. Jurisics Miklós vezetésével Kőszeg vára és V. Károly császár Bécsújhely alatt állomásozó tekintélyes serege visszafordulásra készteti a szultáni csapatokat. 1533 Komjáti Benedek Krakkóban kiadja Szent Pál leveleinek magyar fordítását - ez az első magyar nyelvű nyomtatott könyv. 1538. február 24. Titkos egyezség Váradon I. Ferdinánd és I. János között: az ún. váradi béke. 1539. március 2. I. János feleségül veszi I. (Öreg) Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát. 1540. július 7. I. Jánosnak Izabella királynétól fia születik: János Zsigmond. 1540. július 21. vagy 22. Szapolyai János halála; utóda a csecsemő János Zsigmond (1540— 1571), akit a rákosi országgyűlés szeptember 13-án királlyá választ. 1541. augusztus 29. A törökök csellel elfoglalják Budát, és létrehozzák a budai vilájetet. 1541. december 29. Fráter György Gyalu várában I. Ferdinánd megbízottaival egyezséget köt Erdély Habsburg-kézre adásáról. 1541 Abádi Benedek Sárvárott kinyomtatja Sylvester János Újtestamentum-fordítását - ez az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyv. 1542. szeptember-október I. Ferdinánd német birodalmi segélyből fogadott csapatokkal sikertelen kísérletet tesz az elvesztett Buda visszafoglalására. 1543-1544 A törökök Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Székesfehérvár, majd Visegrád, Vác, Hatvan és Nógrád elfoglalásával kiszélesítik a budai vilájet területét. Várday Pál esztergomi érsek Nagyszombatba menekül, az érsekség egészen a 18. századig itt működik. 1547. június 19. Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok békekötése öt esztendőre Drinápolyban. 1549. szeptember 8. Fráter György aláírja az I. Ferdinánddal kötött nyírbátori egyezséget Erdély Habsburg-kézre adásáról. 304