Mózes Huba: A fejedelemasszony portréjához. Széljegyzetek, dokumentumok (Budapest, 1994)

Újra csak új ez az ékszer...

ÚJRA CSAK UJ EZ AZ EKSZER... A Járdányi Pál feltérképezte magyar népdaltípusok azonos szótag­­számú sorokból építkező strófáiban a legmegterheltebb sorfaj a nyolc szótagos. Szilágyi Péter felmérésének tanúsága szerint József Attila azonos szótagszámú sorokból építkező jambikus költemé­nyeinek legmegterheltebb sorfaja ugyancsak a nyolc szótagos. Hadd tegyem hozzá mindjárt, hogy nyolc szótagos sorokkal nem­csak a népdalversben, avagy József Attila időmértékes költeményei­ben találkozunk, hanem sok más régebbi és újabb költőnk müvei­ben is. Mindez elegendő ok arra, hogy a nyolc szótagos sorok behatóbb vizsgálatának szükségességét áüássuk, annál inkább, mert a különféle verstani összefoglalásokban mindmáig nem jutot­tak kellő figyelemhez, vagy ha igen, akkor többé-kevésbé vitatható módon (Gáldi László például a népdalvers sorfajváltozatait a dal­lam ütemezésének megfelelően állapította meg, következésképpen a nyolc szótagosok között nemcsak 4,4, hanem 6,2, valamint 4,2,2 és 2,2,3,1 tagolású sorokat is jelölt). Az alábbi áttekintéssel a behatóbb vizsgálatot kívánom elősegí­teni. Ennek érdekében csokornyi sormértéket mutatok be az egyes mértékeket megvalósító négysoros versszakok kíséretében, mintegy bizonyságául annak, hogy a nyolc szótagos sor nemcsak az egyik legmegterheltebb, hanem egyúttal az egyik legváltozatosabb is a magyar költészetben és műfordítás-irodalomban. (A négysoros szakaszok közül hármat mesterségesen alakítok ki: az elsőt úgy, hogy két-két sort, illetve két-két versszakot összevonok, a másodikat és a harmadikat pedig úgy, hogy kiszakítom egy szakozatlan vers­ből, illetve egy nyolcsoros versszakból). A különböző mértékváltozatokat a következő csoportokba soro­lom: I. Ütemhangsúlyos sorok, II. Időmértékes sorok és III. Szi-107

Next