Németh G. Béla: Kérdések és kétségek. Válogatott tanulmányok (Budapest, 1995)

Babits a másik, a másképpen megújító

nős kompromisszum idő és örökkévalóság között. Még inkább az. az irodalom, mely formájában egyúttal beszéd is; nemcsak alkot, hanem mond is valamit; s mint minden beszédnek, kérdések és válaszok közé kell iktatódnia [...]. Mit ér a beszéd, mely nem felel semmire? és amire nem felel semmi? Kell, hogy nem felelésünk is felelet legyen, és választ hívjon ki. ” (Az én kiemelésem - N. G. B.) „A lelkiséget a maga elemezhetetlenségében, oszthatatlan feszültségében és mélységében látni, s nem többé testi és téri analógiák szerint? oly feladat, melyet a filozófia talán hiába tűz a tudomány elébe; de a költészetnek meg kell tudnia oldani. ” Mindezek után legyen szabad még egy megjegyzést tennem. Igen nagyra becsü­löm a keserűen korán eltávozott kitűnő költő, Nemes Nagy Ágnes Babits-köny­­vét. Megállapításaival nagyrészt egyet is értek. A tárgyias költészet, a tárgyias líra-féle terminusát azonban nehezen tenném magamévá. A gondolatélmény, az eszméleti folyamat nagyon is egyedi igényű, szubjektív megjelenítésű, saját művészetű megalkotottságának a költője. Bizonyos mértékig előzménye, el­­őhangja annak, amit a tudósabbak szárnyas elméjükkel a fenomenológiától ihle­tett, paradigmaváltással beállt költészetnek neveznek; magam viszont szerény gyalogeszemmel inkább a kérdező, a kétkedő eszmélkedés élményét kifejező lírának „címeznék” (ha ilyenre hajlamom volna). A modem lélektani irányokkal áthatott agnoszticizmus kora eláltalánosodása első igazán nagyarányú oly meg­nyilvánulásának a magyar irodalomban, amely erre az alapvető élményfajtára a költői megfogalmazásban keres (sztoikus) feloldást, választ. Ami akkor is lehet igaz, ha Babits egyfajta deista katolicitásban is feloldást, választ keres s remél találni. A kései Kosztolányi, a Számadás Kosztolányija s a két háború közti Szabó Lőrinc megy majd tovább s teremt újat egyik úton (a sztoikus- „hedonisz­­tikus” keresés útján), a kései József Attila s Pilinszky a másikon (a deisztikus kegyelmi feloldódás vágya útján).

Next