Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)

Szócikkek A-Z

tu/ füvek 155 függöny/kárpit neket és az embereket. A nádsípon játszó Pán és Apollón versengésében Midasz Pán muzsi­káját ítélte szebbnek, s Apollón ezért büntette szamárfüllel (Ovid. Met., XI. 1 S3—179) (—> Pán/Faunus, —> fül). Sípon játszott Daphnisz és Polüphémosz pásztor is. • A fuvola a zene, s általában a művészet varázserejének és erényt, boldogságot terjesztő hatalmának kife­jezője Mozart és Schikaneder A varázsjuvola c. operájában. A világharmónia szimbóluma: „Ez a fuvola többet ér aranynál s koronáknál, / Hi­szen az emberi boldogságot /sa megbékélést terjeszti” (I. 8.). A varázsfuvola eredete is jel­képes: Pamina apja ősi tölgy gyökeréből farag­ta villámló viharban „egy bűvös órán”. Tehát anyagában s elkészítésének idejében is isteni erő nyilvánult meg. A fensőbb világot jelképe­ző Tamino hangszere a varázsfuvola, a materiá­lis világhoz tartozó Papagenóé a pánsíp. »Ju­hász Gyula A varázsfuvolás c. versében a bűbájos fuvolás a halálba hívja az őt követőket. Ugyan­ez a jelentés, a halálba vezető bűvölés jelenik meg a hamelni patkányfogó legendájában és Arany Tengeri-hántás c. balladájában is. —> hangszerek, —> zene [R I.] fű/füvek: Alacsony, lágyszárú, keskeny le­velű növény. A fű az alázatosság, az alárendelt­ség, a szerény észrevehetetlenség szimbóluma. Gyors és bőséges gyarapodása révén a bőség, ciklikus pusztulása miatt az enyészet és mú­landóság kifejezője. A füvekhez kötődik a hosszú élet és az egészség gondolata (forrasz­tófű, gyógyfű, az élet füve). • A sumer költé­szetben is szerepel az élet füve; pl. A nagy égből a nagy föld Jelé c. eposzban Innin istennőt az életadó fű és víz támasztja fel az alvilágban (250). Az akkád Gilgames-eposzban Gilgames megszerzi az élet füvét, de egy —> kígyó elra­bolja tőle, s bőrét levetve megfiatalodik. • A rómaiaknál a fűkorona adományozása a ka­tonai erények legnagyobb elismerése volt. A pásztorok vitájuk végén földből kitépett fü­vet nyújtottak át a győztesnek. • Az Ószövet­ségben a friss, sarjadó fű az igazak újjáéledésé­re utal (íz 66,14). A fű jelenti még az emberi sorsot, „Az ember napjai a fűhöz hasonlók” (Zsolt 103,15). A gyorsan elszáradó fű az el­múlásnak (2Kir 19,26) és az ellenséges hatal­mak megsemmisülésének is jelképe. • A fű jelenti a meghódolást is. A nomád hódító a meghódított területen elsőként vizet és fűcso­mót kér a legyőzőitektől. Anonymus Gesta Hungarorumában —y Árpád vezér a Tisza és Bodrog vidékének meghódítását követően vi­zet és fűnyalábot kér az ottlakóktól. A magyar népmesék közül az „égig érő fa”-mesetípus­­ban a táltos élesztő- vagy forrasztófűvel kelti életre gazdáját. József Attilánál a -» fa ’világ­tengely’ jelentésével összefüggésben a világ legkisebb részleteiben, az egyéni létben is megnyilvánuló kozmikus törvényszerűség ki­fejezője: „Légy egy fűszálon a pici él / s na­gyobb leszel a világ tengelyénél” (Nem én kiál­tok. ..). —> gyógynövények [K. J.J füge/fügefa: A fügefa a mediterrán vidé­keken honos gyümölcsfa. Délkelet-Ázsiában a hatalmat és az életet jelenti. A hindu mitoló­giában világfa, —y Visnu és —» Síva fája. Ä buddhisták szerint Gautáma egy fügefa alatt világosodott meg, vált Buddhává, ezért bód­­hifának, a megvilágosodás fájának is nevezik a fügefát, és Buddhát is ábrázolják fügefaként (—► Buddha). • Az iszlámban a menny fája. • A görög és a római kultúrában Dionüszosz­­nak, Priaposznak, Hermésznek, Zeusznak és Szilénosznak szentelték. Fallikus jelkép, a ter­mékenységre utal. Egyes római regék szerint —> Romulus és Remus egy fügefa alatt szüle­tett (ficus ruminalis), ezért az ikeristenségeket sokáig egy egyéves fügefa alatt tisztelték. • A zsidóknál a béke, a virágzás, a bőség s a sző­lőtővel együtt —y Izráel jelképe. A teremtés­­történet tiltott fája (Ter 3,4—7) egyes biblia­magyarázatok szerint nem alma-, hanem fü­gefa (ugyanígy a gnosztikusoknál) (—> alma/al­­mafa). • Az Újszövetségben Jézus elátkozza a terméketlen fügefát, amely a keresztény értel­mezésben a Megváltóban nem hívő zsidóság, ill. a terméketlen tudomány jelölője (Mt 21,18—22; Lk 13,6—9). A Physiologus a repe­dezett fügét, amelynek sötét belsejéből han­gyák másznak ki, Krisztus oldalsebével azono­sítja. Ahogy a —> lándzsa Krisztus oldalát át­szúrta, és sebéből áradt a fény a sötétségben élő emberekre, úgy jutnak világosságra a han­gyák. A gyümölcs édessége miatt Szentlélek­­jelkép, de utalhat Mária szüzességére is. Ugyanakkor a füge mint obszcén gúnymozdu­lat a Passióhoz tartozik; a Krisztust gúnyoló tömeg jele. —► fa [K. Zs.J függöny/kárpit: Falra, ajtó-, ablaknyílások elé függeszthető textília. A függöny elválaszt; elrejt, ill. elfed valamilyen titkot. Az ókori ke­leti misztériumvallásokban az istenek képeit

Next