Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)
Szócikkek A-Z
tu/ füvek 155 függöny/kárpit neket és az embereket. A nádsípon játszó Pán és Apollón versengésében Midasz Pán muzsikáját ítélte szebbnek, s Apollón ezért büntette szamárfüllel (Ovid. Met., XI. 1 S3—179) (—> Pán/Faunus, —> fül). Sípon játszott Daphnisz és Polüphémosz pásztor is. • A fuvola a zene, s általában a művészet varázserejének és erényt, boldogságot terjesztő hatalmának kifejezője Mozart és Schikaneder A varázsjuvola c. operájában. A világharmónia szimbóluma: „Ez a fuvola többet ér aranynál s koronáknál, / Hiszen az emberi boldogságot /sa megbékélést terjeszti” (I. 8.). A varázsfuvola eredete is jelképes: Pamina apja ősi tölgy gyökeréből faragta villámló viharban „egy bűvös órán”. Tehát anyagában s elkészítésének idejében is isteni erő nyilvánult meg. A fensőbb világot jelképező Tamino hangszere a varázsfuvola, a materiális világhoz tartozó Papagenóé a pánsíp. »Juhász Gyula A varázsfuvolás c. versében a bűbájos fuvolás a halálba hívja az őt követőket. Ugyanez a jelentés, a halálba vezető bűvölés jelenik meg a hamelni patkányfogó legendájában és Arany Tengeri-hántás c. balladájában is. —> hangszerek, —> zene [R I.] fű/füvek: Alacsony, lágyszárú, keskeny levelű növény. A fű az alázatosság, az alárendeltség, a szerény észrevehetetlenség szimbóluma. Gyors és bőséges gyarapodása révén a bőség, ciklikus pusztulása miatt az enyészet és múlandóság kifejezője. A füvekhez kötődik a hosszú élet és az egészség gondolata (forrasztófű, gyógyfű, az élet füve). • A sumer költészetben is szerepel az élet füve; pl. A nagy égből a nagy föld Jelé c. eposzban Innin istennőt az életadó fű és víz támasztja fel az alvilágban (250). Az akkád Gilgames-eposzban Gilgames megszerzi az élet füvét, de egy —> kígyó elrabolja tőle, s bőrét levetve megfiatalodik. • A rómaiaknál a fűkorona adományozása a katonai erények legnagyobb elismerése volt. A pásztorok vitájuk végén földből kitépett füvet nyújtottak át a győztesnek. • Az Ószövetségben a friss, sarjadó fű az igazak újjáéledésére utal (íz 66,14). A fű jelenti még az emberi sorsot, „Az ember napjai a fűhöz hasonlók” (Zsolt 103,15). A gyorsan elszáradó fű az elmúlásnak (2Kir 19,26) és az ellenséges hatalmak megsemmisülésének is jelképe. • A fű jelenti a meghódolást is. A nomád hódító a meghódított területen elsőként vizet és fűcsomót kér a legyőzőitektől. Anonymus Gesta Hungarorumában —y Árpád vezér a Tisza és Bodrog vidékének meghódítását követően vizet és fűnyalábot kér az ottlakóktól. A magyar népmesék közül az „égig érő fa”-mesetípusban a táltos élesztő- vagy forrasztófűvel kelti életre gazdáját. József Attilánál a -» fa ’világtengely’ jelentésével összefüggésben a világ legkisebb részleteiben, az egyéni létben is megnyilvánuló kozmikus törvényszerűség kifejezője: „Légy egy fűszálon a pici él / s nagyobb leszel a világ tengelyénél” (Nem én kiáltok. ..). —> gyógynövények [K. J.J füge/fügefa: A fügefa a mediterrán vidékeken honos gyümölcsfa. Délkelet-Ázsiában a hatalmat és az életet jelenti. A hindu mitológiában világfa, —y Visnu és —» Síva fája. Ä buddhisták szerint Gautáma egy fügefa alatt világosodott meg, vált Buddhává, ezért bódhifának, a megvilágosodás fájának is nevezik a fügefát, és Buddhát is ábrázolják fügefaként (—► Buddha). • Az iszlámban a menny fája. • A görög és a római kultúrában Dionüszosznak, Priaposznak, Hermésznek, Zeusznak és Szilénosznak szentelték. Fallikus jelkép, a termékenységre utal. Egyes római regék szerint —> Romulus és Remus egy fügefa alatt született (ficus ruminalis), ezért az ikeristenségeket sokáig egy egyéves fügefa alatt tisztelték. • A zsidóknál a béke, a virágzás, a bőség s a szőlőtővel együtt —y Izráel jelképe. A teremtéstörténet tiltott fája (Ter 3,4—7) egyes bibliamagyarázatok szerint nem alma-, hanem fügefa (ugyanígy a gnosztikusoknál) (—> alma/almafa). • Az Újszövetségben Jézus elátkozza a terméketlen fügefát, amely a keresztény értelmezésben a Megváltóban nem hívő zsidóság, ill. a terméketlen tudomány jelölője (Mt 21,18—22; Lk 13,6—9). A Physiologus a repedezett fügét, amelynek sötét belsejéből hangyák másznak ki, Krisztus oldalsebével azonosítja. Ahogy a —> lándzsa Krisztus oldalát átszúrta, és sebéből áradt a fény a sötétségben élő emberekre, úgy jutnak világosságra a hangyák. A gyümölcs édessége miatt Szentlélekjelkép, de utalhat Mária szüzességére is. Ugyanakkor a füge mint obszcén gúnymozdulat a Passióhoz tartozik; a Krisztust gúnyoló tömeg jele. —► fa [K. Zs.J függöny/kárpit: Falra, ajtó-, ablaknyílások elé függeszthető textília. A függöny elválaszt; elrejt, ill. elfed valamilyen titkot. Az ókori keleti misztériumvallásokban az istenek képeit