Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)
Szócikkek A-Z
hársfa 192 hat vője kínja” (Pokol, XIII. 10—12). • A köznyelvben a „hárpia” szó jelentése összeolvadt a boszorkányéval. —> boszorkány [A. D.] hársfa: Északi mérsékelt övi -> fa; levele szív alakú. Női princípium, a báj, a boldogság kifejezője; ebben az értelemben ellentétpárja a férfias —» tölgyfa. Illatos virágának gyógyító ereje van, szív alakú levele révén a barátság, a szeretet, a szerelem jelképe. • Görög neve megegyezik Kheirón —» kentaur anyjának, Phil üra nimfának a nevével; ez a kentaur bölcsességével mindig az embert segítette. —» Philémón és Baukisz/Philemon és Baucis mítoszában az asszony hárssá, férje tölggyé változik (Ovid. Met., VIII. 61 1—726). • A germán, a balti és a szláv népeknél szent faként tisztelték, alatta ülésezett a népgyűlés, alatta hoztak törvényt. A germán szerelemistennőnek, Freyának szentelt fa. A német népdalokban és Walter von der Vogelweide A hársfaágak csendes árnyán... kezdetű versében a szeretők fája. A Carmina Buranában is ilyen értelemben szerepel: „hallom a hárs-lomb neszét: / Cypris ringat engem!” (lm szüzek csapata). [K. J.] harsona: —» kürt/trombita/harsona has/gyomor: A has a törzs alsó része, magában foglalja a tápcsatorna szerveit (gyomor, —» belek). Szimbolikája érintkezik az anyaméhével; bizonyos kontextusban annak jelentéseit hordozza, általában azonban a testi örömöket jelképezi. • A hindu Ganésa kövér hasa a gazdagságra és a jólétre utal (—> elefánt). Kínában ugyanígy ábrázolják a gazdagság istenét, s a has azokra a fogalmakra utal, amelyekre az európai hagyományban a —> szív (érzelmek, élet). • Japánban is a test (hara), az élet középpontja: ez magyarázza a harakiri szokását, amely az élet székhelye ellen irányul. • Rómában Menenius Agrippa a test gyomor elleni belső lázadását a nép szenátorok elleni harcához hasonlítja (Kr. e. 494: a lázongó plebs kivonulása a Szent Hegyre): „a has pedig középen nyugszik és semmi egyebet nem tesz, csak a készen kapott gyönyöröket élvezi, összeesküdtek tehát [...] felindulásukban a gyomrot ki akarták éheztetni, ugyanakkor valamennyi tag és az egész test végképp elgyengült. így derült ki, hogy a gyomor szolgálata egyáltalán nem hiábavaló: nemcsak őt táplálja a többi, hanem ő is táplálja a többit...” (Livius II. 23— 33). A has tehát központi szerv, ugyanolyan létfontosságú a test számára, mint amilyen lényeges a vezető szenátorok szolgálata az állam működéséhez. • A nyugati kultúrában a nagy étvágy kifejezője, ugyanakkor alvilág-jelkép is. Egy szörny vagy nagy hal gyomrába kerülés az alvilágba, a kozmikus éjszakába való alászállást jelenti (—► hal, —> száj). A Bibliában Jónás kerül a hal gyomrába: „az alvilág gyomrából kiáltottam, és ő meghallotta hangomat” (Jón 2,2—3). Jézus a gyomorral a szellemi-lelki élet központját, a szívet állítja szembe: „mert aki nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: azután félreeső helyre kerül” (Mk 7,19). Pál apostol szerint a gyomor erkölcsi szempontból közömbös, múlandó: „Az étel a gyomorért van, a gyomor az ételért, de Isten mindkettőt elpusztítja” (lKor 6,13). • Zolánál „Párizs gyomra” a párizsi vásárcsarnok elnevezése, a maga mozgalmas életével és szennyével. József Attilánál a beteg gyomor a megbomlott világrend képe: „Éreztem, forgó, gyulladásos / gyomor a világ is és nyálkás, / gyomorbeteg szerelmünk, elménk” (Végül). [K. J.J hat: Összetett szám; szimbolikája az őt létrehozó —> kettő és —> három jelentésén alapszik. E két ellentétes princípium ötvözeteként az ambivalencia, a kétértelműség, a habozás és a választás jelképe. Jelenthet 3x2-t, amikor a szétválasztás, az ellentét és a dualitás kerül előtérbe; és jelenthet 2x3-at, így a három jelentése dominálja az összetételt. Mint minden ambivalencia forrása, magában foglalja a potenciális lehetőséget, úgy a jó, mint a rossz irányba való elhajlásra: próbatétel jó és rossz között. • Kínában a Ji king (Változások könyve) hatvannégy hexagrammával (két trigramma párosítása) ábrázolja az összetett világotj és a kínai hagyományban a hat elsősorban az Ég száma, melynek grafikus jele a ken, a hat párhuzamos, megszakítatlan jang-vonalból álló —»• hexagramma (—* trigrammák). • A hinduizmusban a két egyközpontú, egyenlő oldalú —y háromszög, melyek közül az egyik lefelé, a másik felfelé néz, nem más, mint a linga behatolása a Jómba (—> jantra). A hat így a tűz és a víz, a férfi és a női princípium kiegyenlítődése, —> Visnu teremtő és —> Síva romboló erejének egyensúlya. • Az antikvitásban mint az első három szám összege (1+2 + 3= 6), s egyben mint e három szám szorzata (1x2x3 = 6) az égi tökéletesség kifejezője. Az ideális térbeli alakzat, a —» kocka egyik alkotóeleme, mivel az hat négyzetből áll. A püthagoreusok