Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)
Szócikkek A-Z
hullám 213 hús tás istene (—> ujjak). A Harpokratész-szobrocska a néphit szerint állatharapások ellen véd. [Ú. E.] hullám: A vízfelszín mozgása; a folytonos változás, az illúzió, általában a passzív alapelvek szimbóluma, mivel idegen erőtől ered. Passzivitása ugyanolyan veszélyes, mint az öntudatlan cselekvés. A vihar által felkorbácsolt hullámokat kapcsolatba hozzák a mély vizek sárkányaival is (—* sárkány). • A kínai jelképrendszerben a —► jin és jang ábra két alapminőséget elválasztó íve hullám formájú. A hullámok rajzolatát követik az egyik leghíresebb japán kert, a kiotói Ryoanji-templom kőkertjének gereblyével alakított motívumai is (—> homok). • A görög mítoszokban a Néreiszek, Ókeanosz unokái személyesítették meg a tenger megszámlálhatatlan hullámát (—» nimfák). Együtt úsztak a delfinekkel, idejüket fonással, szövéssel, énekléssel töltötték, miközben hajuk szabadon lebegett a vízen (—> sellő). A görög képzőművészet egyik gyakori díszítőeleme a - neolitikus idők óta ábrázolt - meander. A görög szirtaki tánc is stilizált hullámként fogható fel. • Az irodalomban pl. a —>• folyó hullámai az állandó mozgás, a folytonos életfolyamat kifejezői (József Attila: A Dunánál) (—> Duna és Tisza). Virginia Woolf Hullámok c. regényében az egyén élete a hullám, amely megtörik a parton és elvész, míg a —> tenger, azaz az élet örök. —» víz [R I.] hunok: —» Attila Hunor és Magyar: _> Attila, —> csodaszarvas hús: —> test/hús