Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)

Szócikkek A-Z

skorpió 409 Skorpió csillagkép szimbolikus jelentését hordozza. A próféták itt nyernek a világi hívságokat tagadó, önsa­nyargató, csak Istenre koncentráló szellemisé­get (—> próféta/vates/szibülla). Az evilággal szakító, a spirituális értékekre koncentráló re­meteélet helyszíne, az első szerzetesek — egyiptomi Remete Szt. Antal és Szt. Pál —, az ún. „sivatagi atyák” tartózkodási helye. A pró­batétel, a kísértés, a büntetés mozzanatai kö­tődhetnek hozzá (Hágár kiüldözése a pusztá­ba: Ter 21,15). • Az ezoterikában az elmélke­dés, a spirituális meditáció helye. Eckhart mesternél az a hely, ahol egyedül Isten uralko­dik; Angelus Silesiusnál az istenség kifejeződé­se. • A muszlint hagyományban negatív értel­me van: az eltévelyedés helye. • Az irodalom­ban Federico Garcia Lorca Yerma c. műve (yermo ’sivatag’) a terméketlenségre ítélt, „nedvességért” epekedő nő tragédiája. Antoine de Saint-Exupéry Az ember földje c. re­gényében az ember a sivatag kietlensége nyúj­totta végletes léthelyzetben ébred rá az élet értékére. • A magyar költészetben Adynál az ugar-motívumhoz kapcsolódva a kietlenség, a reménytelenség, a korabeli magyar valóság ké­pe: „Oh ez a nagy sivatag, / Oh ez a magyar Puszta” (Korán jöttem ide). József Attilánál az „Éltető, friss nedvek” ellentétpárjaként a szo­morúság, a magány kifejezője: „a sivatag föl­dön / álmatlanul fekszem” (Száradok, törődöm). Füst Milán az ószövetségi jelentésre utalva a megpróbáltatás példájaként említi: „És nem az öröm útját választottam én sem, — ám a Kopár sivatagét, [...] De hol majd megpró­­báltatik, ki mit bir el?” (Önarckép). Pilinszky Mégis nehéz c. versében a magára maradt lélek anasza szólal meg: „Anya, anya [...] mért agytál itt, ebben a sivatagban? [...] hány kisértés, / a semmi és üresség késdobáló / hány és hány pokla leskel itt reám?” —> ho­mok, —» kert [U. E.] skorpió: Meleg égövi ízeltlábú állat, amely potroha végén mérges mirigyű tüskével ren­delkezik. Fullánkjával azonnal beledöf abba, aki hozzáér, s ez áldozatának nagy kínokat, akár a halálát is okozhatja. A pusztító erő, a katasztrófa, a sötétség és a halál jelképe. Az anyai áldozat jelképe is lehet, mivel egy antik monda szerint kicsinyei születésük előtt a mé­­hét rágják. • Jele Egyiptomban ősi hieroglifa. —» Széth attribútumaként az isten pusztító as­pektusára utal. Szelket istennőnek, a halottak oltalmazójának, Ré leányának szent állata, akit nő alakban, skorpióval a fején ábrázolnak. A mítoszok szerint Iziszt hét skorpió kísérte Ozirisz keresésére, s egyes fáraói jogarokon Izisz-fejű skorpió látható. • A mezopotámiai hagyományban a Naphoz kapcsolódó állat. A Gilgames-eposzban a Nap kapujának és Kelet hegyeinek őrzői a skorpió-emberek. -> Innin/ Istar/Astarta, ill. a frígiai-thrák Szabaziosz att­ribútuma. • Afrikában baljóslatú állatnak tart­ják, nevének kiejtése a rossz erők elszabadulá­sával járhat. • A görög-római mitológiában —> Artemisz/Diana alakjához kapcsolódik. Az Ar­­temiszre támadó Oriónt skorpió csípte meg a sarkán. Az istennő mindkettőjüket csillagkép­pé változtatta — ezért mondják, hogy az Oriónt a Skorpió üldözi az égbolton (—> Skor­pió csillagkép). • A Mithrasz-kultuszban a -> bika ellentétpárja, a halál jelképe. A termé­kenység ellenfele: a bika spermáját próbálja elpusztítani (—♦ Mitra/Mithrasz). • A Bibliá­ban fájdalmat okozó, veszedelmes állat. Sirák fia könyvében az isteni igazság szolgálatában áll: „A ragadozó vadak, skorpiók, viperák, és a bosszú kardja: az istentelenek vesztére szolgál­nak” (39,30). • Keresztény értelmezésben az Istentől elforduló zsidók jelképe, ezért az —* Eklézsia és Zsinagóga ábrázolásakor a Zsina­gógát megszemélyesítő alak zászlaján szerepel, csakúgy, mint a Jézus keresztre feszítésén részt vevő katonák lobogóin. Az árulás és Júdás jel­képe, az ártalmas és ellenséges erő megteste­sítője (Lk 10,19; 11,12). Bőd Péter a Szent írás’ értelmére vezérlő magyar leksikona (1746) szerint a hamis tanítót jelzi. A —> hét szabad művészet allegorikus ábrázolásain a kígyót he­lyettesítve a Dialektika egyik attribútumaként éleselméjűségre utal. Virággal párosítva a go­noszságjelképe. A középkorban az Irigység, az Eretnekség és Afrika allegorikus alakjainak attribútuma. Bronzino A szerelem legyőzi az időt c. festményén a Hamisság egy skorpiófarkú lény (1545 előtt, London, National Gallery). —y Skorpió csillagkép [K. J.] Skorpió csillagkép: Kínában a legrégebbi — már a Kr. e. 2. ée. végéről kimutatható — írásjegyek egyike a Skorpió csillagképet jelöli, mivel megjelenése a mezőgazdasági év végét jelzi a földműveseknek. • Európában a nyol­cadik állatövi jegy, időszaka: október 24.—no­vember 22. Jele: ÜL. Az asztrológiai hagyo­mányban a Mars (—> Mars bolygó) és a ->

Next