Pál József - Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából (Budapest, 1997)
Szócikkek A-Z
szürke 444 szűz versében az antik sorsistennőkkel összefüggő jelentések a „Germánia szemfödelét” szövő takácsokhoz kapcsolódnak. • A magyar költészetben Ady világháborús lírájában a pusztulás képe a széteső szövet: „Egész világ szőttje kibomlott” (E nagy tivornyán). József Attila Eszmélet c. versében az emberi végzet oka az esetlegességekből összeszövődő törvényszerűség: „csilló véletlen szálaiból / törvényt szőtt a múlt szövőszéke / és megint fölnéztem az égre / álmaim gőzei alól / s láttam, a törvény szövedéke / mindig fölfeslik valahol.” Tóth Árpádnál a biblikus jelentés szerepel: „O, Isten, Isten, lelkek ősz takácsa, / Nézd drága kelméd, kincses szőttesed [...] A sok finom fonál hogy szétesett —” (Az árnyból szőtt lélek). Weöres Sándor az ősi természet gazdag, termékeny bőségét, az élet kialakulását jelképezi a szövés folyamatával: „vad vonulás alján, álomban sző-fon, remeg” (Hatodik szimfónia, Az ősidő). Post-existentia c. versében a létezés örök folyamatának képe: „Nem nyughatsz addig [...] míg át nem szőtted árnyad és színed / a szerelem végtelen szőttesébe.” —> fonal/fonás [Ú. E.] szürke: A —> színek világának centruma, az átmenet minden szín között: ebben az értelemben az ember szimbóluma. A —► hamu és a —► köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a nyomasztó „szürke” hangulat, a depresszió. • A keresztény szimbolikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ezért az Utolsó ítéletkor Krisztust szürke ruhában is ábrázolják. Ebben a kettős értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé. A ferences rend kezdeti, teljes evangéliumi szegénységet hirdető korszakában szürke, durva ruházatot írt elő tagjainak, amely a kolduló rend teljes alázatát, földi hívságoktól való elfordulását fejezte ki. Elnevezésük is erre utal: „szürke barátok”. Ehhez a képzetkörhöz kapcsolódva az egyszerűség, a szegénység, a bűnbánat kifejezője. • A színek ellentéteként a semlegességet, a középszerűséget és a hétköznapiságot jelenti, pl. Ady Vízió a lápon c. versében: „...Szürke, silány, szegény világ. [...] A szürkeségből néha-néha / Kidugom büszke, nagy fejem.” Különállását az elszemélytelenítő, hétköznapi tömegtől Új vizeken járok c. versében hangsúlyozza: „Én nem leszek a szürkék hegedőse.” Szürkeség, ill. szürkület formájában a magány, a reménytelenség kifejezője, pl. József Attila Mióta elmentél és Szürkület c. verseiben. [R E.J szűz: Az élet aszketikus megszenteltségét, a tisztaságot, az istenséggel való kapcsolattartást fejezi ki számos kultúrában. À szakrális szervezethez több helyütt szűz női papi rend is tartozott, pl. az inkáknál a Nap jegyesei mindenkitől elzárva éltek. A szűz foganás mítosza szerint szűz anyától származott sok nép kiváló hőse, istene, gondolkodók és uralkodók (pl. a mexikói főisten, Quetzalkoatl; Ozirisz, Attisz és Mithrasz, Perszeusz, Hébé és Héphaisztosz, valamint Nagy Sándor és Jézus Krisztus). Ezekben az eredetmondákban a szűz foganás misztériuma az isteni eredet, a mágikus erő, a különleges képességek birtoklásának kifejezője, amely a kiválasztottság bizonyítéka. • Az antikvitás szűz istennői a leigázhatatlanság megtestesítői (—* Artemisz/ Diana, —» Pállasz At hé n é/M i ne r va). Rómában a szűz Vesta tiszteletére rendelt papnők rendelkeztek kiemelkedő szakrális funkcióval: az állam életének kiegyensúlyozottságát és állandóságát jelképező tűzhely őrzése volt a feladatuk (—» Hesztia/Vesta). A szűz prófétanők, a szibüllák feladata volt az istenek üzeneteinek megértése és tolmácsolása (—> próféta/vates/ szibülla). Vergilius a IV. eclogában említi a szűz eljövetelét: „Eljött már az idő, mit a jósnő szent szava hirdet / újraszületve az évszázak nagy rendje megépül. / Már megtérhet a Szűz, meg az ősi saturnusi korszak, / már új sarjat küld le a földre az ég a magasból” (4—6). A keresztény értelmezések ezt a Messiás csodás foganásának és születésének evangéliumi történetével hozták összefüggésbe. Valójában a Szűz csillagképhez kapcsolódó asztrológiai fejtegetésekre utal, amely szerint az aranykorban a földön élő Diké — az állatöv Szűz jegye — egy újabb aranykorban jön ismét a földre (—> Hórák, —► Szűz csillagkép). • A kereszténységben a csodás, szűzi fogantatást és születést —> Jézus Krisztus, a Megváltó istenségének jeleként értelmezték (—> Angyali üdvözlet, —*• egyszarvú, —► Szűz Mária). Ennek ószövetségi előképe Izajás próféta jövendölése a Messiás szűztől való születéséről (íz 7,14). A szüzesség keresztény eszménye az Úrhoz való kizárólagos ragaszkodás és hűség jele. Pál apostol ezt az eszményt javasolja a híveknek a házassággal járó „testi nyugtalanság” helyett: „a szűz arra