Pongrácz Mária (szerk.): A vallások és az európai integráció II. - Pax Romana Könyvek (Budapest, 2000)
Mi volna a társadalmi integrációt is segíteni kész keresztény és zsidó teológia, illetőleg mit tud e tekintetben felajánlani a magyar hozzájárulás?
heti. Feltehetőleg ez volt a kiindulópontja századunk első harmadában-felében a lelki indíttatású katolicizálódás folyamatának. Mellesleg kell megjegyeznem, hogy a zsidóból lett konvertita már-már miszticizmus felé hajló vallásosságának jóformán minden esetben lelkiismereti okai is vannak: sem vallási, sem társadalmi okokból nem tud bűnösségének érzetétől megszabadulni. Ha megpróbál szakítani a zsidósághoz fűződő rendkívül komplex, vallásilag megnyugvást nem adó, társadalmilag pedig menekülésnek ható problémájával, igen gyakran valamely más szellemi téren keresi kielégülését (természetesen most csak a zsidó értelmiség egy reprezentatív csoportjáról beszélek). A mostanában divatba jövő reformzsidó mozgalmakról nem akarok szólni, általában kis közösségek efemer felbuzdulásai. Mit mondhatnék hát a zsidóság társadalmi jövőjéről itt, Európa szívében? A saját szívéből kivettetett zsidóság jövőjéről? Talán azt, hogy Isten oly sok veszedelmen át segítette, szökkentette újra és újra virágba választott népének törzsét? Csoda csak azzal történhet, aki képes azt elfogadni. 141