Somlyó György: Füst Milán vagy a Lesütöttszemű ember (Budapest, 1993)
A "megíratlan" könyv
A KÖLTŐ GONDOLATAINAK KERTJE Annyira fogjuk fel a tartalmat, amennyire megértjük a formát. József Attila A versben (...) nincsenek „formai elemek". A művészi szöveg - bonyolult felépítésű tartalom. Összes elemei értelmi elemek. J. M. Lotman A jó mű elemeiben csak az él, ami bennük közös. József Attila A szövegre belső szervezettség jellemző. (...) Ezért, ahhoz, hogy a természetes nyelv mondatainak egy bizonyos összességét művészi szövegnek tekintsük, előbb meg kell győződnünk arról, hogy a művészi szervezet szintjén bizonyos másodlagos struktúrát alkotnak-e? J. M. Lotman TÁVOLI KIINDULÁS: REJTETT UTALÁSSAL EGY ELŐBBI TANULMÁNYRA Füst Milán legközelebbi rokona a régi magyar költészetben minden bizonnyal Berzsenyi. Ezt már többen megállapították. Legelőször maga Füst Milán, aki tartja és ápolja is e rokonságot. Madách, Arany példája is ismételten felmerül írásaiban, de Berzsenyi az egyetlen, akiről - a saját maga készítette válogatás kíséretéül (vagy fordítva) - önálló tanulmányt ír. S e tanulmányban a maga legszemélyesebb vívódásait személyesíti meg az általa felidézett Berzsenyiben. A köztük kimutatható sok lényeges egyezés közül itt csupán egy mellékes hasonlóságra lehet rámutatni: arra, hogy mindvégig emelkedett, magas ódái és elégiái hangnemben tartott költészetüket mindkettőjüknél váratlanul szakítja meg egy-egy, súlyos ihletükből nehezen kicsikart könnyedebb dal. 181