Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
levélíró valamint József Attila.” (Lev. 72. sz.) A levelet Fehér Erzsébet 1925 júniusára, Péter László (ItK 1977. 425.) 1926 február-márciusára keltezte. Előző kiadásommal ellentétben most inkább Fehér Erzsébet keltezését fogadom el. A költő a levélben ugyanis félreérthetetlenül mint „utóbbi időben” írt verséből idéz. A kronológia szempontjából ennek nincs jelentősége. 251. Mikor az uccán átment a kedves Első, (a) változata megjelent 1925. júl. 11-én. Még abban az évben átdolgozta (b), végül 1927-1928-ban megalkotta végleges szövegét (c). 252. Tüzek éneke Az (a) változat egyik kéziratának kelte: 1925. jún. 19. Ajánlása: Ez a vers legyen helyettem örökké Kilényiék szeretetében, erős tagú szép sáfárom, hogy visszaérkeztemkor is körülöttem találjam szép nagy szivüket. Kilényi Irma vasárnap délutánonkénti irodalmi szalonjában a költő is megfordult. (Apró Ferenc, Somogyi-könyvtári műhely 1980/1-2. 18.) Az ajánlásban bécsi útja előtt búcsúzott Kilényiéktől. A kéziratot valószínűleg Kilényi Irma küldte el József Jolánnak, aki Kőműves Imrének adta el, vagy ajándékozta. A verset a költő először a Diogenes számára dolgozta át valamikor 1926-ban, majd - igen alaposan, úgyhogy töprengtem is rajta, nem kellene-e új versnek tekinteni - a Nincsen apám se anyám számára, 1928 végén. Fel akarta venni további átalakításokkal 1934-i gyűjteményes kötetébe, a Medvetáncba is, erre azonban valószínűleg helyhiány miatt nem került sor. 253. Hajnalban kel föl mint a pékek Mj. 1925. júl. 20. 254. Viszem a földem Mj. 1925. aug. 25. A bécsi út előtt megjelent versben a költő Párizst emlegeti. Ennek több magyarázata is lehetséges. 1) Tulajdonképpen oda készült, de megragadt Bécsben. 2) Párizs szimbolikus, Ady óta a külföld, a művelt Nyugat szinonimája. (Rónay György: József Attila útjain. Bp. 1980. 43-46.) Egy 1926. aug. 10-én Espersit Jánosnak írt levele szerint inkább az 1. változat érvényes: „A héten Lucie is utazik, mégpedig szintén Párizsba, ... Pénzem ugyan még nincs eme két év óta akart és kívánt útra...” (Kovács Ákos, [1980] 57.) 255. [A te hajad...] A vers kézirata Kunvári Bellánál maradt fenn. A vers róla szól, s emlékezete szerint 1925 nyári dunai evezések élménye volt az ihletője. A költő később vele kezeltette fogait. (Fogorvosi Szemle 1979. 4. sz.) Babits Énekek éneke című versének hangulata, versformája is hathatott József Attilára: Lábadszára mint aranyszín fundamentumon szökellő karcsú oszlop márvány köldököd mint illatozó olajok nyomától síkos... 256. Fiatal asszonyok éneke A vers az ÖM-ben megjelenési dátuma alapján az 1926. augusztusi versek között foglal helyet. (1955. I, 443.) A Lábán Antalnak ajándékozott kéziratok (lásd a 280. sz. vers jegyzetét) alapján Kunszery Gyula korábbra, 1926 március-áprilisára keltezte. (ItK 1960. 27.) József Attila ezekben a hónapokban Gáspárékkal volt jó barátságban, s minthogy maga Gáspár Endre szerint a költő néhány versének Gáspár (leánynevén Fenyő) Kata volt az ihletője (Fényszóró 1945. nov. 27.), Péter László azt gondolta, hogy a Fiatal asszonyok éneke is Katáról szól. (Alföld 1968. 4. sz. 65.) A vers azonban jóval korábbra keltezendő, mégpedig a PIM JA 8. jelzetű kéziratának írásképe, de különösen aláírásának formája miatt. Ezzel a formával számos, 1925 szeptembere előtt keletkezett vers alatt találkozunk, a hitelesen Bécsben leírt verseket viszont, kezdve az 1925 őszén József Jolánnak elküldött versekkel, mindig másképpen írja alá. (Lásd ÖV 1984.1, 581.) „Kassák Anyaság című, hangban, szemléletben egyébként teljesen elütő verse annyiban hasonlít József Attiláéra, hogy az asszonyok többes szám első személyben beszélnek, s a vers lezárása azonos: 139