Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
Gyenge Miklósnál Szabolcsi Gábor kilenc szabadverset talált, amelyek Kocsis Ernőtől származtak. (Lásd a 85. lapon.) Az eredeti kéziratok elvesztek, a szövegek csak Szabolcsi gépiratos másolatában maradtak meg. (PIM JA 146.) Szabolcsi a Lovas a temetőben verseinek másolatát gondosan ékezte (lásd a Lélekszirleken [27] sűrűn szavát), s kitette az í-ú-ű betűk ékezeteit a Versek... másolatában is. A legutolsó harcos verseinek másolatában már nem ékezett ilyen gondosan, igaz, hogy ebben a kéziratban maga a költő is igencsak takarékosan bánt a hosszú ékezetekkel. A Gyenge Miklósnál talált szabadversek másolatában egyáltalán nncs hosszú í-ú-ű. Nem tudhatjuk, vajon a költő írta-e így verseit (erre még 1933-ban is van példa, lásd a Magad emésztő... [463] kéziratát), vagy Szabolcsi Gábor fáradt már el a sok gépelésben. Maga József Attila írta össze konstruktivista szabadverseinek címeit a Nem én kiáltok Espersit János 1924. nov. 28-án írt előfizetési felszólításának hátlapjára. (PIM JA 512. Kiad. Szabolcsi, ÉF 381.) A lista és a Szabolcsi Gábor-féle másolat anyaga, egymás mellé állítva: Jegyzék PIM JA 146. József Attila Riának hívom (219) 146/1: Oly friss (183) 146/7: Riának hívom A fergeteg ormán (220)Erezni, hogy siklik a világ-Szomorú (221) 146/8: Szomorú Ekrazittömeg (222)146/6: Ekrazittömeg Esti felhőkön (223)146/9: Esti felhőkön Érik a fény (224)Én dobtam (225) 146/5: Én dobtam Most fehér a tűz (226)146/3: Most fehér a tűz Szigetek (227)146/4: Néha szigetek Keserű (228)146/2: Keserű József Attila hidd el (229)A szív is-Kilométerekkel (230)Éhes csókjaink-Az ÖM szerkesztői ezeket a verseket 1925-1926-ra keltezték. (1955.1, 186., 188-195., 208. és 227. sz.) Nem képzelhető el, hogy valamennyi, 1924-ben írt Kassák-utánzat elveszett volna, s a meglevők mind 1925—1926-ból valók lennének. Az ismert szövegű Kassák-utánzatok azonosak azokkal, amelyekről a levelezésben szó van, tehát 1924 őszén keletkeztek. Ezt az időmeghatározást életrajzi adatok is támogatják. Ria neve három Kassák-utánzatban fordul elő: Riónak hívom, Most fehér a tűz, Kilométerekkel. A költő az 1924. okt. 6-i Dícsértessék (232) és az 1924. nov. 22-én megjelent Férfiszóval (234) szövege alá a Nem én kiáltok egyik példányában Papp Valéria nevét írta. Fehér Erzsébet joggal gondolta, hogy Papp Valéria azonos Saitos Valériával, illetőleg Riával. (Kritika 1976. 8. sz.) A családnév eltérését az magyarázza, hogy Ria Saitos Gyulának formailag fogadott testvére, valójában pedig élettársa volt. Maga az érdekelt, Saitos Gyula, ezt írja: (József Attila) „elbeszélgetett az édesanyámmal vagy szüleim által a háború alatt családtagként befogadott erdélyi menekült román leánnyal.” (Saitos 1964. 171.) Sajátosan kontaminálódik Szabolcsi Miklós monográfiájában (FE 185.) Ria József Jolánnal (mindkét hölgy származását ezért vagy azért ködösíteni kellett): „Makai... egy napon bemutatta Lippe Lucie-t, egy (fiumei vagy erdélyi ismerősének, üzletbarátjának menekült lányát..Szabolcsi Saitos Gyula és Németh Andor szövegét keverte össze. Németh a József Attila és kora című életrajzának elején írja: „.. .Jolán csodálatos bejelentéssel képeszti el [a kamasz József Attilát]. „O Lippe Lucie. Apja hajóorvos volt, aki elpusztult a tengeren. Anyja Triesztben él.” (Németh Andor 128