Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
338a. Néhány éjjelre padra, kőre Ezt a verset - Szabolcsi Miklóssal (KM 518) egyetértve - arra az időszakra keltezem, amikor József Attilának nem volt lakása, csövezett. „Lakásom másfél hónapig nem volt...” írja 1928. márc. 29-én Zolnai Bélának. (Lev. 133. sz.) 339a. Dal Kelte: 1928. febr. 10. A költő a Bécsben megismert írónak-újságírónak, Sándor Imrének ajándékozta a vers kéziratát. A Fagy (417) kéziratát is neki ajándékozta, s egy hozzá írt levelében idézi a róla írt bökvers egy szakaszát.(665). Mindhárom kéziratot Sándor Imre özvegye, Kunvári Lilla szobrászművész adta a PIM-nek. 338b-339b. Két dal A költő a Nincsen apám se anyám kötetbe dolgozta át és foglalta össze közös cím alatt ezt a két verset, feltehetőleg az év végén. 248c. Istenem. Korábbi vers átdolgozása. 340. József Attila Szabolcsi Miklós határozott véleménye, hogy a vers 1927. őszi, „a szituáció, a versmagatartás, versformálás ehhez az időponthoz köti”. (KM 146., 518.) A Bevezető (321) párdarabjának tartja, s ennek megfelelően korábbi kötetében tárgyalja. (ÉF 703-705.) Török Gábor részletesen kifejtette, hogy ez a magyarázat elfogadhatatlan. (Magyar Nyelvőr 1988. 319.) A Bevezető (egyszerűsítve) csakugyan tekinthető „bemutatkozó” versnek, a József Attila viszont sajátos „halotti búcsúztató”, műfajilag a két versnek semmi köze egymáshoz. József Jolán keltezésének van valóságalapja. Szerinte a költő 1925 nyarán, egy Makai Ödönnel történt összeveszés után, a szemrehányásokat hallva „fogta a kalapját és elment... Éjszakára nem jött haza. Másnap sem. Nem tudtam, hol keressem, hol lelem meg. Ezt az éjszakát végigülte az Andrássy út egyik padján. Ott írta meg a verset.” (1940. 245.) Ez a szituáció pontosan megismétlődött a Párizsból való hazatérés után. Ekkor megint csak összeveszett Makai Ödönnel („férjem ingerülten veszekedett...”), s József Attila megint csak elment hazulról, („másfél hónapig nem volt lakásom...” 1928. márc. 29-i levélben.) A két nagyon hasonló helyzetet József Jolán összekeveri, vagy azért, mert rosszul emlékezett, vagy pedig - hiszen regényt írt, nem pontos életrajzot - a költő második hazulról való távozását meg sem említette, mert nem illett bele a Makai Ödönnel való kibékülés meséjébe. (1940. 295-297.) A vers tehát József Attila lakástalansága, 1928 február-márciusa körül keletkezhetett. Ezt a keltezést támogatja, hogy megjelenése, kézirata áprilisi, korábbról nem dokumentálható. A „zsidó orvos”: Dr. Liebmann István, Makaiék hű házibarátja; a Döntsd a tőkét kötetét ajánlotta neki a költő a megénekelt kabátért is szeretettel. (Scheiber, Tiszatáj 1966. 315.) * A költő 1928. ápr. 25-én tizenegy verset küldött el Erdélybe, Kuncz Aladárnak a következő kéréssel: „És kívánnám még, hogy József Attila: Nincsen apám se anyám főcímmel közöltesd néhány versemet egyszerre, lehetőleg egész oldalon.” (Lev. 135. sz. 47.) A versek két nagyalakú papírlapra vannak írva. Az első lap tetején ez áll: József Attila: Nincsem [!] apám se anyám. Ezután két hasábon a következő verseket írta a költő a lapokra: Bevezető (321) Örökélet (= Nemzett József Áron) (341) József Attila (340) Táncba fognak (305) Csöngője voltam (333b) Holott náddal ringat (= Ringató) (334) Áldalak búval, vigalommal (329) Alvó távú békességgel (= Tószunnyadó) (331b) Dúdoló (315c) Derűs (= Dal) (339a) Elefánt (= Medáliák II. 1. rész.) (376) Kurzívval az ekkor átdolgozott versek címeit emeltem ki. Ugyanekkor dolgozhatta át a költő a 153