Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
296. Szeretők lázadása című verset is, mely a Nyugat májusi számában jelent meg. A küldemény bizonyára összefüggésben van József Attila kötetkiadási tervével, amely még Párizsban kezdődött, s 1928 tavaszán látszólag konkrét formát öltött. A Népszava 1928. ápr. 20-i és 27-i számában a Jut most elég virág (294), illetőleg a Lucához (335) közlése után hirdeti: „Szerzőnek »Nincsen apám, se anyám« című sajtó alatt levő könyvéből. Előfizetéseket elfogad a Népszavakönyvkereskedés. Előfizetési ára 2 pengő.” (Kortársak... 75. sz.) Ekkor már kinyomtatták az előfizetési íveket; a költő (a levelezés tanúsága szerint) többeknek küld belőle, így Kuncz Aladárnak, Sándor Imrének („A könyvet Tevan nyomja s valószínűen Génius-kiadásként jelenik meg ä 2.20, azaz nektek ott [Csehszlovákiában] 2.50 P...” Lev. 136. sz. 174.), Eidus Bentiánnak és Galamb Ödönnek. Az előfizetési ív (PIM JA 492.) szövege a következő: ELŐFIZETÉSI-IV józsef attila NINCSEN APÁM SE ANYÁM c. verseskötetére, mely négy ívnyi terjedelemben, finom kiállításban május hó 31-én jelenik meg s amelynek előfizetési ára postaköltséggel együtt: egyszerű példány: 2,20 pengő; számozott s a költő által aláirt, könyvárusi forgalomba nem kerülő amatőrpéldány merített papíron, félbőrkötésben: 15,- pengő. A kötet megjelenését több helyen hirdették. A Hét 1928. máj. 4-i számának József Attiláról szóló cikkében említik: „Harmadik verskötete most van sajtó alatt. Címe: Nincsen apám, se anyám.” (Kortársak... 76. sz. 110.) A Literatúra júniusi számának 185. lapján ezt a hirdetést találjuk: „József Attila, akinek Nincs sem [!] apám, sem anyám című kötete néhány napon belül hagyja el a sajtót..(Uo. 77. sz.) A Magyar Hírlap „Mi készül?” rovatában jún. 10-én olvasható: „József Attila, a legfiatalabb generációnak egyik legfiatalabb tagja, most rendezi sajtó alá a Nincsen apám, se anyám című verskötetét.” A Literatúra júliusi számában is hirdeti: „József Attila a saját verseit adja ki négyívnyi terjedelemben, »Nincsen apám se anyám« címen. Az egyszerű példány ára 2.20 pengő, a félbőrkötésű amatőr-példányé 15 pengő.” (Kortársak... 78. sz.) 341. Nemzett József Áron N. Horváth Béla „születésnapi”, tehát április elején keletkezett versnek tartja. (N. Horváth 1999. 186.) Elfogadom, bár ebben a versben a költő nem adja meg évei számát. (Vö. az Oly friss [183] jegyzetével.) A 6. sor fene szavát sem Fejtő Ferenc, sem Zolnai Béla nem értette. Fejtő: „Cinizmusa, amellyel azt énekli szülőanyjáról, Pőcze Borcsáról, hogy megették a fenék, ... a durva »fene« szó használata csak a sírni kívánkozó s nem akaró kamasz meghatott krákogása...” (Szép Szó 1938. 76.) Zolnai Béla: „CSODABOGÁR. Egy fiatal költő - József Attila - írja tulajdon szülőanyjáról: Megszült Pőcze Borcsa, kit megettek a fenék... (Ennél szebbet és okosabbat is írtak már fiatal költők az édesanyjukról.)” (Széphalom [Szeged] 1929. március, G. P. szignóval. Kortársak... 91. sz.) A fene szónak itt elsősorban ’rák’ jelentése van. 342. Tedd a kezed Ezzel a verssel kezdődik a Márta-versek sora. Vágó Márta, József Attila legnagyobb szerelme, megírta emlékiratait, levelezésük nagyobb része is fennmaradt, s ezért az 1928-i verseket meglehetős biztonsággal lehet időrendbe sorolni. Az emlékiratokat Szabolcsi Miklós elemezte. (KM 27-28.) Feltette a kérdést: lehetséges-e, hogy valaki 14 év után hibátlanul, hitelesen fel tudjon idézni nemcsak helyzeteket, de beszélgetéseket, vitákat is? Valószínűnek tartja, hogy Vágó Márta naplót vezetett, legalábbis feljegyzéseket írt. Illyés Gyula, aki ezekben az időkben sokat volt együtt József Attilával, többször foglalkozott Vágó Márta emlékirataival. (Naplójegyzetek 1973-1974. Bp. 1990. 63.; Naplójegyzetek 1975-1976. Bp. 1991. 160-161., 166.) Meglehetősen kritikus, de végső summázata pozitív: „Vágó Márta könyve, egyben látva, végigolvasása után. Új arculatokat, helyzeteket ábrázol megrendítően. Hitelesen (?) is, ha elfogadom Márta ahogy maga is mondja - rendkívüli emlékezőtehetségét. Flóra szerint »zseniális« - ha még a részletek is úgy estek meg.” (Uo. 189.) 154