Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
Bizonyítható, hogy József Attila forgatta a Mondolatot. A végére illesztett szótárban ugyanis néhány, csak József Attila verseiből ismert szóra bukkanunk. Ilyen az „Égrekelni. Emelkedni.” (Ars poetica [573]: Nem volna szép, ha égrekelne Az éji folyó csillaga), vagy a „Hunyor. Tréfa, jókedv.” (.Zúzmara [361b]: Hunyor nélküli nyugalommal!) Sokfelől ismerhette, de azért jegyezzük ide a szótárból: „Eszmélet. Gondolat, képzelet.” (Magyar Könyvszemle 2003. 379-380.) 385. Ady emlékezete 1930. márc. 23-ra, a Bartha Miklós Társaság Ady emlékünnepélyére írta a költő, s ott el is szavalta. Az ünnepélyről részletesen beszámol, s a meghívó hasonmását közli Fábián Dániel: József Attiláról. Bp. 1989. 45-51. A 19. sor „három millió koldus”-ához: Várkonyi István és Achim L. András agrárszocialista szervezkedéseiben bukkan fel először a nincstelen hazai parasztság megjelölésére a „hárommillió koldus” számyasszava. (Békés I. 1977. 404.) Fábián Dániel 3.000.000 koldus címen írt cikket a Századunk 1929. májusi számába. 386. Egeres Mj. 1930. máj. 1. 387. Regös ének Mj. 1930. júl. 24. E két vers kéziratát a költő már ápr. 18-án elküldte Bresztovszky Edének, a Népszava kulturális rovatvezetőjének: „Elutazóban vagyok s igy sajnos nem adhatom át magam az itt küldött két verset, amelyek azt hiszem alkalmasak volnának husvétra.” Bresztovszky megjegyzése József Attila levelén: „Mindkettőt nyomdába adtam!” Emlékezete szerint az Egeres és a Regös ének ez a két vers. (Lev. 181. sz.) Tasi József másképpen keltezi; szerinte a verset inspiráló cikk az Előőrs 1930. júl. 10-i számában jelent meg. „Valakik indulnak. Valakik mennek a falu felé: a regősök mennek.” Gömbös Gyula, „e talpig magyar férfiú” küldi őket... (Idézi Tasi József, i. m. 209.) A Népszavában, József Attila verse alatt is olvasható egy gúnyos glossza: „Regét a népnek! - ha már nincs kenyere” címmel. Kezdete: „A lapok megírták, hogy Gömbös honvédelmi miniszter Inkán járt a vakációzó kormányelnöknél. Magával vitte a festői uniformisba bujtatott magyar királyi állami regősöket is, akik vacsora után énekkel és zenével mutatkoztak be a miniszterelnök úrnak.” A vers ősi pogány szokást örökít meg. Valószínű forrását Sebestyén Gyula könyvében kereshetjük: Regös-énekek. Bp. 1902. (Magyar Népköltési Gyűjtemény IV.) Gunda Béla visszaemlékezése: „Valahonnan hozzánk sodródott Sebestyén Gyula regösének gyűjteménye, s abból többször felolvasott, elemezve a versek ritmusát, s lélektani magyarázatot nyújtott a versek tartalmához.” (Ethnográfia 1957. 636.) Sebestyén kiadványából néhány refrént idézünk: Hej, regö rejtem, rejtem! Hej, regülejtem, regülejtem! Regü rejtem, regü rejtem! Ej, regülejtem, neked ejtem! stb. (További részletek: N. Horváth B. 1992. 104-106.) Ottó Ferenc megzenésítette a verset, s ezzel kapcsolatban írja: „Attila mindig nagyon vigyázott, hogy ne regős-1, hanem regös-1 írjak és énekeltessek.” (Jelenkor 1964. 435.) 388. A csodaszarvas A József Attila-filológia egyik crux-a. A vers A Hír 1933. aug. 4-i számában jelent meg. Előzménye egy riport a júl. 4-i számban: József Attila nem hajlandó meghalni! (Kortársak. .. 228. sz., lásd az Óda [460] jegyzetét.) A riporter ekkor kérhetett verset a költőtől, aki vagy egy régebbi versét szedte elő és adta oda, vagy pedig megírt egy új verset. Horváth Iván és Lengyel András az utóbbira szavaz, Tverdota György és Szabolcsi Miklós viszont lehetetlennek tartja, hogy ilyen verset írt volna a költő 1933-ban. József Attila életének egy átmeneti, 1933 júniusának végétől augusztus elejéig tartó epizódja, amikor Rátz Kálmán hatására a nemzeti kommunizmussal kacérkodott, és megírta A nemzeti szocializmus című szöveget. (Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus”. Forrás 2002/12.) Mindkét kutató kapcsolatba hozta A csodaszarvast József Attilának ezzel a politikai orientációjával. Horváth Iván: „József Attilának ezt a versét nagy valószínűséggel ennek az átmeneti jobboldali korszakának lehet tulajdonítani.” (A 2000 című folyóiratban, 1989. április, 56., majd a „miért fáj ma is” kötetben. Bp. 1992. 311.) Lengyel András: ,A csodaszarvas a kéziratos cikkben megfogalmazott nemzeti törekvés programverse.” (A modemitás antinómiái. Bp. 1996. 112. Lásd még a Forrás idézett cikkét.) Tverdota a Lengyel András könyvéről írt bírálatában csak ennyit ír: „Egyáltalán nem bizonyos azonban, hogy (az Arany János-i?) csodaszarvasregét újramondó, a Kale168