Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
országának az egyetlen hivatalos zenekara ... a Führer harci eszközei közé tartozik és egyetlen célja, hogy a nemzeti szocializmus programját és a Führer művészi ideáljait megvalósítsa. (8 Órai Újság 1934. júl. 22.)” A vers gépiratának bal felső sarkában ez áll: Két költemény Irta József Attila A második költemény nincs meg, mert a papír középen el van vágva, s alsó része elveszett. 477. Alkalmi vers a szocializmus állásáról Mj. 1934. aug. 12. A verset Ignotus cikke inspirálhatta, amely 1934. aug. 5-én jelent meg a Magyar Hírlapban: Az idők mögül. Ad nomen Jaurés. (Bokor László, Tiszatáj 1975. április, 75-81.; Szabolcsi Miklós, KL 384.) Kabdebó Lóránt szerint „aggodalommal tölti el őket a konkrét csüggesztő történelmi esemény, a bécsi munkásfelkelés leverése”. (K. L.: Versek között. Bp. 1980. 21-29. A vers 4CM11. sorának rímpárja Szabó Lőrinc Gyanakvás című versében: Magány, ki védsz, sorsom magánya, mozgó búvárruhám, - a lárma s a tett kívül van rajtad, és kedv, hit s a többi odakint oly idegen nekem ma, mint egy mesterséges tévedés. A vers Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötetéből való, amelyet József Attila könyv nélkül tudott, s amelyet - felkeresve Szabó Lőrincet a Németvölgyi úton - elmondott neki. (Szabó Lőrinc: Vers és valóság. Összegyűjtött versek és versmagyarázatok. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp. 1990.1, 303.) Szabó Lőrinc egy másik emlékezése: „Amikor 1933-ban megjelent Te meg a világ című verses-kötetem, felkeresett... Majdnem az egész kötetet felmondta versről versre. ...sorról sorra megbírálta őket. ...pályám egyik legszebb emlékeként őrzöm ezt a találkozót.” (Szabó Lőrinc emlékezését lejegyezte Fábián Dániel. Vigilia 1977. 773.) Szántó Judit is megemlékezik arról, hogy József Attila nagy költőnek tartotta Szabó Lőrincet: „Mikor Szabó Lőrinc egy kötete megjelent (Te meg a világ) Attila elolvasta nekem a verseket és azt mondta: »Megint van egy költőnk. Milyen szép ez a sora, figyeld csak: Mint héjj az almát, borít a magány.« Akkor heteken keresztül hóna alá csapva Szabó Lőrinc kötetét, népszerűsítette.” (Szántó J. 1986. 125.) Szabó Lőrinc hatása nem mikrofilológiai eszközökkel mutatható ki. De talán nem véletlen, hogy a Te meg a világ kötet két verscíme - a Magány és a Majd - feltűnik József Attila későbbi versei között. 478a. [Cseveg az olló...] 478b. Nyári délután Szántó Judit szóbeli közlése alapján a vers az ÖM-ben - majd utána az ÖV- ben - 1934-ben keletkezett versek között olvasható. Később áttettem 1935-re, mert a versben Babits és Kosztolányi hatása mutatható ki. A vers első szakaszában Babits Két nyári versének másodikja, az Oggi rímpárja bukkan fel (hasonló vershelyzetben): A kert áléit, az asszony ásított, szellők se borzolták a pázsitot. A Nyári délután legközelebbi rokona egy Kosztolányi-vers: A bús férfi panaszainak A repülő... kezdetű verse: József Attila Kosztolányi A kerten ... én asszonyom Megterít feleségem 203