Stoll Béla (szerk.): József Attila összes versei. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekességű apróságok. Jegyzetek. Kritikai kiadás III. (Budapest, 2005)
Jegyzetek
mint fémbe a savak, 57 S miféle lélek és miféle fény, 62 alászállha/íok rejtelmeibe! Hirtelen eszembe ötlött: úristen, hiszen ezt én gépeltem! Nemcsak a munkaközösség tagjai vettek részt ugyanis a szerkesztésben, hanem alkalmilag más bölcsészek is. Én Rejtőnek szóltam: „Pistám, adj valami munkát, pénz kellene.” Ő: „Jó, gépeld ki a Nyugatból a József Attila-szövegeket.” Mindenképpen indokolt, hogy itt is megörökítsük azoknak a lelkes fiatal bölcsészeknek a nevét, akik részt vettek a munkaközösség munkájában, hiszen a hiba a rendszerben volt, nem az ő hozzáállásukban: Ezek: Rejtő István, aki egy ideig a munkacsoport felelőse is volt s a szerkesztés munkájában is részt vett, továbbá Fabulya László, Reguli Ernő, Rusznyák Péter, Somogyi Sándor, Szalai Sándor, Szekeres Teréz, Kovács Béla, Somogyi Magda, Lódi Gabriella, Patyi Sándor, Surányi Ibolya, Zsámboki Pál, Varga Ferenc, Iványi Béla, Felkai László. Az ÖM történetéhez tartozik, hogy a költő fiatalkori irredenta versei miatt maga Rákosi Mátyás is foglalkozott a kiadvánnyal, s az Akadémiai Kiadó munkatársát, Vezér Erzsébetet és igazgatóját, Bernáth Györgyöt írásbeli figyelmeztetésben részesítették a megfelelő szervek. Végül csak a Nem! Nem! Soha! (32) című vers maradt ki, amelyet 1984-ben én sem közölhettem. (A részletek: Szőke 2003. 96-99.) Az 1984-i kritikai kiadás Az ÖM 2. kiadásának megjelenése, 1955 után igen nagy mennyiségű szövegforrás (kéz- és gépirat, valamint hírlapi közlés) vált ismeretessé. Csak néhányat említek meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött gépiratok közül két nagy csoport érdemel említést. A JA 21. jelzetű gépiratokról sikerült megállapítani, hogy - az addigi meghatározásokkal szemben - autográf gépiratok, és a Medvetánc előzményeihez tartoznak. Az ÖM szerkesztésekor nem voltak még ismeretesek a JA 137/III. jelzet alatt őrzött gépiratok, a Nagyon fáj kötet szedőpéldányai sem. A legtöbb új kéziratos anyagot is a PIM szerezte meg. A makói évek anyagából például Saitos Gyula gyűjteményét és Espersit János hagyatékát; a bécsi versek anyagából Lábán Antal hagyatékát, a későbbi anyagból Gyömrői Edit kéziratait. Más közgyűjtemények új József Attila-anyagából a legjelentősebb Barta István hagyatéka; ez részben eredetiben, részben fényképmásolatban az Országos Széchényi Könyvtárban tanulmányozható. Említést érdemel a Szép Szó munkatársának, Horváth Tibornak hagyatékából származó néhány kézirat is, amely a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába került. Tóth Ferenc buzgólkodása révén a makói József Attila Múzeum is hozzájutott néhány addig ismeretlen kézirathoz. A magánkézben levő gyűjtemények közül különösen kettő érdemel említést: a Cserépfalvi Imre tulajdonában levő kéziratokat az ÖM szerkesztői annak idején nem hasznosították, csak az 1967-i pótlásban közölték az ismeretlen szövegű verseket. Kiderült az is, hogy Makainé József Etelka tulajdonában sokkal több kéz- és gépirat van, mint amennyit az ÖM jegyzetei felsorolnak. Mindezekről a kéz- és gépiratokról részletesebben a kronológiai jegyzetekben írok. A hírlapok és folyóiratok megjelenési adatainak gyarapodása főleg annak volt köszönhető, hogy a 20. századi periodikák anyagát feltáró különféle repertóriumok, valamint a költő és egy-egy periodika kapcsolatát feltáró bibliográfiák és tanulmányok száma nagymértékben megnőtt. Ezeket az adatokat is a Szövegforrások című fejezetben sorolom fel. Az 1970-es években már számos olyan kiadvány állt rendelkezésemre, amely megkönnyítette a József Attila életében és műveiben való tájékozódást. 1) Reguli Ernő bibliográfiái: írások József Attiláról. ItK 1955. 2. sz. (Különlenyomat is: A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai 31.) és: József Attila. Bibliográfia. Bp. 1975. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 2) József Attila Emlékkönyv. Szerkesztette Szabolcsi Miklós. Bp. 1957. 3) Bokor László: Kortársak József Attiláról. Az 1922-1945 között a költőről megjelent ismertetések, bírálatok, inteijúk stb. szövegét tartalmazó gyűjteményt akkor - Bokor László szívességéből - kefelevonatban tanulmányozhattam. 4) József Attila válogatott levelezése. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Fehér Erzsébet. Bp. 1976. (Új Magyar Múzeum.) 5) Szabolcsi Miklós részletes, mindenre kiterjedő monográfiája. Az ÖV szerkesztéséig két kötet jelent meg: 79