Szabó B. István: Örkény - Kortársaink (Budapest, 1997)

I. Pisti és a vérzivatar

ban a Cserépfalvi kiadónál, „felelős szerkesztő Ignotus Pál és József Attila” jelzéssel jelent meg (harmadik alapítója Fejtő Ferenc volt). Örkény az eddig említett költői-írói kísérleteinek emlékét mintegy törölve, érvényes írói pályakezdését a nyilatkozataiban sokszor felidéz­ve, s ezek nyomán sokszor másoktól is idézve, attól a naptól és jelenet­től számította, amikor megismerkedett József Attilával, a Szép Szó Mária Valéria utcai szűk szerkesztőségi szobájában. Átadta a költőnek frissen írott (tudatos önlegenda-teremtéssel első novellájának neve­zett) művét, amelyet József Attila nyomban elolvasott, vele megvita­tott, töviről-hegyire átjavított, majd Forradalom címmel közölt a folyó­irat 1937. július-augusztusi füzetében. A groteszk novella a felszínen egy akkori újságszenzáció ötletéből (egy Kovács nevű ápolt vezetésével a betegek kitörtek a lipótmezei elmegyógyintézetből), mélyebben a Németország felől egyre terjedő náci nyomulás riasztó élményéből született. Az író szavaival: „egy tébolyda zárt osztályáról kitörnek az ápoltak, maskarát öltenek, elö­zönlik a várost, s a hozzájuk álló félkegyelműekkel, kelekótyákkal, hóbortos feltalálókkal, babonás jövendőmondókkal és bogaras járda­­szélenjárókkal megszaporodva, magukhoz ragadják a hatalmat.” ­­József Attilával a vita elsősorban a címen folyt: a költő-szerkesztő sze­rint a náci téboly még groteszk-ironikus kifordításban sem illethető a „Forradalom” szóval, helyette a Lázadást ajánlotta. Örkény akkor nem engedett, „egy hajszál árnyékával” makacsabb volt; az eredeti címmel közölték. Később mégis - mintegy igazat adva József Attilának - első kötetének e novella utolsó szava, a Tengertánc lett a címadója, s ezzel a címmel vált az egyik legismertebb elbeszélésévé. A novella együtt jelent meg a Szép Szóban Reményik Zsigmond, József Attila, Fejtő Ferenc, Németh Andor, Mannheim Károly, Franyó Zoltán, Karinthy Gábor, Déry Tibor és Ignotus Pál írásaival. Ez meghatározó jelentősé­gű szellemi társaság volt. Ettől kezdve - és jóval később megint ­­Örkény a Szép Szó (külső) köréhez tartozónak vallotta magát, azzal a nem elhanyagolható ellentmondással, hogy ő azt az életet élte, amelyet a Szép Szó baloldali szociáldemokrata és kommunista szerzői életre­­halálra támadtak és eltörölni akartak. Szinte kettősen, ambivalensen élt: épp akkor került beljebb a Szép Szóba, amikor hirtelen fellobbant szerelemben feleségül vette egy gazdag földbirtokos lányát, húga barátnőjét, Gönczi Flórát; amikor József Attila elismerő honorárium­13

Next