Szekér Endre: Benedek Marcell - Kortársaink (Budapest, 1994)
A vallomástevő irodalomtörténész
Idős korában írt Szépen élni című esszékötetében Benedek Marcell különös erővel vall a stílusról, a „versíró nyelvi fantáziájáról”, a stíluselemzésről. Irodalomesztétikájában a szépírói stílus jellemzésének két módjáról szól. Vagy belülről elindulva kell elemeznünk a nyelvi eszközöket, az érzelmi vagy értelmi jelleget, zeneiségét, festőiségét, klasszikus stilizálást vagy realisztikus részletezést, vagy „kívülről” kell elindulnunk, az átlagos irodalmi nyelv, köznyelv korabeli állapotát, a kortársak stílusát és az akkori divatokat vizsgálva, s azt, hogy az író mennyiben emelkedett fölébe korának, milyen mértékben követte a kordivatot.98 Többször visszatér a stílus és az egyéniség összefüggésére. Három egyszerű, természetesnek ható verset hasonlít össze. Petőfi Füstbement tervét, Ady Akit én csókolok és József Attila Mama című költeményét. Mindháromból a költői egyéniségre szeretne következtetni. így például azt vizsgálja, mi kell ahhoz, hogy „a szavak mögé” tudjunk hatolni, és például megérteni József Attila „kékítőt old az ég vizében” sorának varázsát. A prózai stílus elemzésekor a „tempót”, a „szókincset”, a „képeket”, a vissza-visszatérő „kedves kifejezéseket”, a „mondatszerkezeteket” vizsgálja. „Magunk nevelése” - ezt írta fel Az olvasás művészetének egyik fejezete fölé. Az volt a véleménye, hogy a gyönyörködni és az irodalmi alkotásokat megérteni akaró olvasó bizonyos áldozatokat vállal, hiszen szeretné képezni önmagát. Az olvasók nevelésének egyik kiindulópontja, hogy ne szégyelljenek természetes módon, rendszertelenül olvasni, de mellette igyekezzenek a világirodalom valamelyik kézikönyvének segítségével „rendet” teremteni olvasmányaik között. Ne gyötörjék magukat „kötelező” olvasmányokkal, azzal, hogy valamit „illik” elolvasni. Majd visszatérnek később esetleg elhagyott, félbehagyott olvasmányaikhoz, a nagy remekművekhez. A klasszikus irodalom, a görög és a római kor művei mindig sugallnak valamiféle emberközpontúságot, harmóniát. Ezt élesebben látjuk olvasáskor - a kor ismeretében. A középkor századainak idején keletkezett műveket olvasva például fel kell figyelnünk a vallásos szemléletre. A reneszánsz művek életszeretetet sugároznak. Rabelais Gargantua és Pantagrueljéből aligha véletlenül idézi a theléme-i apátság „Tégy amit akarsz!” jelszavát, hiszen Benedek Marcell Tégyamitakarsz címmel írt regényt. Az irodalomban hol az egyik, hol a másik stíluselem vagy irányzat jelenléte válik uralkodóvá. Benedek Marcell természetesnek véli, hogy a klasszikus művekben romantikus, a romantikusokban pedig klasszikus vonások is megjelennek. A XIX. századi realizmus történelmi hátterét, az 63