Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia – Kultusztörténet. Képes tanulmányok (Budapest, 2003)
A török háborúk emléke barokk szentképeken
hard Gőz (1708-1774) neve is föltűnik, aki a barokk szentképmetszés csúcsát jelzi. Az érett rokokó pazar formakincsét gazdag szimbolikával tudta megjeleníteni. Gőz invenciózus művészete a Klauber-műhely beindulásakor kitűnő minőséget biztosított az ott készült lapoknak. Az Olvasós és Győztes Boldogasszony ünnepét páratlan történeti illusztrációval mutatják be az augsburgi mesterek. Szent V Pius pápa kezében rózsafüzérrel könyörög a csata győztes kimeneteléért, vele szemben a páncélba öltözött hadvezér, Don Juan d'Austria jobbjával koronát ajánl a lepantói csata mennyei győztesének, Máriának, a Tenger Csillagának. Háttérben a gályák s a koszorúkat nyújtó angyalok alatt a győzelem és veszteség számszerű adatai olvashatók. A másik lap a tengeri ütközet keresztény és török hajóhadát úgy mutatja be, amint a félholdra lépő Győztes Immaculata gyermeke az őskígyó torkába szúrja keresztjét, bal kezéből pedig villámokat szór az oszmán flottára. Ez a Mária-típus megegyezik a győri Szent Ignác-templom Győzelmek Máriája-oltárának képével, amely a lepantói csata legkorábbi művészeti emléke Magyarországon.8 A harmadik szentkép e témakörből Jakob Adam (1748-1811) Loretói litániát illusztráló sorozatából való, melyet a bécsi rézmetsző a Klauber testvérek metszete nyomán készített magyar feliratokkal. A babérkoszorúba foglalt Máriának isteni gyermeke átadja a győzelmi pálmát, körülötte diadalmas török elleni harcokra utaló hadi tropheumok tornyosulnak közrefogva a lepantói tengeri flotta néhány hajóját.9 Székesfehérvárt a keresztény hadak először 1601. szeptember 20-án foglalták vissza. Október 15-én sikerült a Csókakő várát körülzáró török tábort megfutamítani. A keresztény seregek lelkesítő vezére Brindisi Szent Lőrinc kapucinus szerzetes volt, akiről Istvánffy Miklós 1622-ben az ütközettel kapcsolatban ezt írja: „A fölfeszített Krisztus, keresztjével a kezében, emelt hangon harcra buzdította a keresztény csapatokat, s mit sem törődött a körülötte röpködő golyókkal."10 Lőrincről Philipp Joseph Fill augsburgi mester készített boldoggá avatása alkalmából rézmetszetű szentképet, amelyen az egyházdoktori címet is kiérdemelt szakállas szerzetes egy barokk szószékből emelkedik ki. Kezében tartott feszületéből cikázó villámokkal sújtja az egyház ellenségeit, akik mintha a szószék díszítményei lennének. A kosár mellvédjén miniatűr jelenet örökíti meg a csókakői hőst, amint lován vágtatva, jobbjában a feszülettel üldözi az ellenséget. Több évtized után, 1664. augusztus 1-jén, Montecuccolli vezérletével, Szentgotthárdon az osztrák-magyar seregek ismét diadalt arattak a törökök felett. A jeles győzelem monumentális emléke a grazi Mária-oszlop, posztamentumának négy oldalán a győzelmet megörökítő feliratokkal. Szentgotthárdon a ciszterci apátsági templom mennyezetén idősebb Dorffmeister István első történeti freskója adja hírül az eseményt, Nagyfalván (Mogersdorf, Burgenland) a csatatéren pedig 1670 körül épült az úgynevezett Török-kápolna 149