Szinetár Miklós - Kozák Gyula: Így kell ezt! …Vagy másképp. Szinetár Miklós elmondja életét Kozák Gyulának (Budapest, 2003)
riportot csinált velem a régi időkről. Kicsit rendbontó voltam, mert amikor azt kérdezte, hogy akkor megvolt már a rendtartási szabályzat, azt feleltem: „Igen, abból állt a rendtartási szabályzat, hogy volt egy A osztály és volt egy B osztály. Az A osztályba jártak a fajtiszták, a B osztályba jártak a zsidók és a cigányok." Kozák: Ez mikor volt? Szinetár: 1942-ben. És az a rendtartás azt mondta, hogy volt egy Madách Érmes Csapat, a MÉCS, amely csak az A osztályból került ki, és már ott tanították őket a besúgásra és feljelentésre. Járkáltak a folyosón, és aki rendetlenkedett, azt fölírták. Ha eldobott egy darab papírost, vagy a WC-t nem úgy húzta le, ahogy kellett, jelentették, szóval rendet tartottak, ment a rendes magyar feljelentés. Akiket fölírtak, rendszerint a B osztályból, azokat odarendelték 12 órára az országzászlóhoz, ez félúton volt az első emelet és a földszint között, megjelent a Madách Érmes Csapat vezető tanára, és anélkül, hogy bármit kérdezett volna, mindenkinek lekevert egy állati nagy pofont. Ennyi volt a rendtartás. Hát, kérdem a mai diáktól, ki akarja ezt vissza? Drága szívem zavarban volt. Hitte is, nem is, értette is, nem is. Aztán 1946 után remek osztályba kerültem. Olyan osztálytársaim voltak, mint Konrád György, Szakonyi Károly, Hollander Pál, aki az egyik legismertebb amerikai szovjetológus, Gábor Ervin, aki Los Angelesben a legjelentősebb hematológus, a Sobieski Artúr, aki az egyik legnagyobb nyelvtudós, tényleg egészen kitűnő osztály volt. Kozák: Ez már akkor kiderült ezekről az emberekről? Szinetár: Nem tudom, de nagyon jó osztály volt, a Szász Iván, aki az egyik legjobb jogász New York és Pest között, Hraskó Péter, akinek most jelent meg a könyve, nagy atomfizikus. Kozák: Konrádról eszembe sem jutott, hogy ő is hetvenéves. Szinetár: Egy osztályba jártunk. Sokat eveztünk 1946-ban, nagyon jó barátok voltunk. Mivel nagyon nagy volt a pofám és borzasztó szegény voltam, hamar meggyűlt a bajom a tanárokkal. Nálunk az úgy volt bevezetve, hogy hús a legjobb esetben egyszer volt egy héten, de az tényleg a legjobb eset volt. És azért az osztálytársaim, hogy mondjam mai szóval, azt mondanánk, hogy polgárok voltak, én meg nem voltam polgár. Nagyon aktív voltam, és vitathatatlan, hogy az osztálytársaim nagyon nagy hatással voltak rám. Kozák: Úgy tűnik, hogy ebben az időszakban elég sok zsidó gyerek járt ebbe az osztályba. Szinetár: Igen, akiknek a nagy része, a többsége, elment külföldre. Szigeti Iván is odajárt, aki aztán később az izraeli tüzérség parancsnokaként törte át a sínai frontot. Kozák: Moshe Dayan idejében? 18