Szolláth Dávid: A kommunista aszketizmus esztétikája - Opus 13. (Budapest, 2011)
III. Kánonalkotás és etikai önformálás Lukács Györgynél
világirodalmi panteonja, s általában könnyebben idomul a pártvonalhoz, mint a világirodalmi kánon, amelyért viszont Lukács többször vitába száll. A magyar irodalomtörténeti fősodor meghatározásának késlekedését nyilván magyarázza az a körülmény, hogy a huszonhat éves emigráció eltávolította az élő magyar irodalom folyamataitól, s az itthoni ügyekben nem mindig saját szemével tájékozódott, hanem például a moszkvai emigráció interpretációjában jutott hozzá egyes hírekhez. Valószínűleg ez magyarázza azt is, hogy József Attila csak nagyon későn, 1945 után, minden bizonnyal Horváth Márton befolyására, lesz a magyar forradalmi költők meglehetősen exkluzív körének tagja.169 A 20. századi, kortárs irodalmi kánon kialakítását nagyban befolyásolták a Tanácsköztársaság idején vág)' azelőtt az író személyéről és politikai magatartásáról kialakult elfogultságai. Kassák művének megítélésében például a személyes ellenszenv is felettébb hangsúlyos tényező.170 171 172 Nemcsak Lukács fent említett vitapartnereinek írásaiban, hanem Lukácséiban is számos példát lehet találni a kánonalkotás forradalmi gyakorlatának modelljére. Lackó Miklós tanulmánya arra mutat rá, hogy a 100% korszakában (1927-1930) „Lukácsban egyidőben fért meg egymással egy messianisztikus forradalmárság és egy konzervatív kultúraszemlélet”.17' A forradalmi kánonalkotásnak csak egy példájára térnék ki röviden. A József Attila lefasisztázásáról elhíresült moszkvai platformtervezethez fűzött hozzászólására, amelyben Lukács a magyar irodalomtörténet radikális revízióját hajtja ' 172vegre. 169 Lukácsnál nem is válik József Attila olyan központi jelentőségűvé, mint Horváth Mártonnál, vagy a József Attila ügyében szintén a párt és saját „adósságát” megkésve törlesztő Révainál az ötvenes években. Az „adósságot” és „kései törlesztését” illetően lásd Tverdota 1998, különösen a Kommunisták a vádlottak padján című fejezetet: 230-248. 170 Vö. Angyalosi 1996. 171 Lackó Miklós, Ideológia, kultúra, irodalom. Adalékok Lukács György publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében, in Lackó 1981b, 42-102, idézet helye: 77. 172 Barta (et al.) 1958; Lukács 1931b. A cikket elemzi: Kenyeres 1995, 56-90. A Lukács-hozzászólásról: 72-75. 105