Szűcs Katalin Ágnes: Rendszerváltás a színházban (Budapest, 2017)
3. A rendszerváltás mint az esztétikum része
a szerző néhány illúziója lepleződött le időközben, jóvátehetetlenül. így hát csak abban reménykedhetek, hogy a darab mint darab megáll a lábán, vagyis hogy a benne ábrázolt emberi viszonylatok érvényesek, és morális-politikai problematikája az olvasóban és nézőben transzponálódik, általánosul.”46 Eörsi István reménye nem bizonyult hiúnak. Nemcsak azért nem, mert a börtönben játszódó klasszikus vitadrámában mindazon tudattartalmak, ellentmondások megjelentek, amelyek alapkérdésekként a rendszert az ötvenes évek után is feszítették - a szerző néhány „lelepleződött illúziója” és azok elvesztésének okai, valamint feltehetően a börtönévek tapasztalatai is47 48 benne foglaltattak az árnyalt problémafelvetésben a tiszta eszmékhez való hűségről, egy igazságos társadalom ideájáról, a politikai kényszerűségről, taktikáról és stratégiáról, barátságról és árulásról stb. -, de a rendezőpáros, Babarczy László és Mohácsi János valamint a kitűnő színészek jóvoltából a színrevitel sem lett tézisjellegű. Emberileg megértett, hiteles alakítások révén az előadás máig érvényesen tudott hozzászólni az ötvenes évek megítélésének a rendszerváltás óta végtelenül leegyszerűsített, holott rendkívül összetett kérdéséhez. Kaposvárott a tárgyam szempontjából érdekes új bemutató az Allatfarm volt Ascher Tamás rendezésében, ám a színpadra átdolgozott Orwell-mű, akárcsak az ebben az évadban (1989. április 12-én) felújított, Ács János rendezte legendás Marat/ SadeAS, a múlt rendszerbéli kiszolgáltatottságról, hatalmi viszonyokról, lázadásról és annak letöréséről szólt. Az Allatfarmxó\ Nánay István tíz évvel később úgy emlékezett meg, hogy bár „az előadás jó volt, (...) menthetetlenül múlt idejűvé vált”.49 Hasonló a rezüméje a Szabadsághegy című Gáli József-dráma Paál István rendezte veszprémi bemutatójának. Az 1954-ben diplomamunkaként született, és a József Attila Színházban 1956. október 6-án, Rajk László temetésének napján „forró, tüntetésértékű premieren”50, Nagy Imre jelenlétében először színre került mű 1990-re veszíteni látszott erejéből, bár Molnár Gál Péter visszaemlékezése szerint már akkor, 1956-ban is inkább azt lesték a nézők, „mint reagál a lázadó és lázító 46 Eörsi István: A kihallgatás- Dráma két részben, Színház, 1988. március, Drámamelléklet 47 Eörsi Istvánt sokat támadta a szélsőjobboldal fiatalkori, Rákosit éltető és Sztálin halálára írt versei miatt. Az 56-os események idején kifejtett újságírói tevékenysége miatt decemberben letartóztatták és nyolc évre ítélték, de 1960-ban amnesztiával kiszabadult. Eörsi mindazonáltal sohasem tagadta meg kötődését Marx filozófiájához és Lukács György szellemiségéhez. Erről a dilemmáról (is) szól a később tárgyalandó Az interjú című drámája. 48 Eredetileg az 1981/82-es évadban mutatták be a Marat/Sade-ot, amely megkapta a Színikritikusok díját mint Legjobb előadás, valamint a Belgrádi BITEF fődíját. 49 Nánay Isván: Kiürültek a fiókok, Beszélő, 1999/10. 50 Molnár Gál Péter: A Szabadsághegy Angyalföldön, in Gáli József Szabadsághegye a Játékszínben, Napló, 1990. január 9. 58