Tverdota György:: Németh Andor. Változatok az otthontalanságra II. (Budapest, 2010)

Második emigráció

A cassisi termés A cassisi társasági élet igazi színhelye a falu központjában, a kikötőnél működő Café André (vagy ahogy Németh helyenként emlegette: Chez André) volt, a helyi emigráns vagy menekült értelmiség fő találkozóhelye. Itt ült Oroszlán Péter Pál, itt vitázott Némethtel Marxról egy, az író által kevés rokonszenvvel ábrázolt Gonda Jenő nevű magyar menekült. A felsorolt törzsvendégeknél sokkal fontosabb sze­repet játszott az író cassisi életében Gara László, „akin kitört a sakkmánia".63 Gara itt is sokat dolgozott, és pénzkereseti célból folytatott fordítói tevékenysége, Kari May indiánregényeinek francia nyelvre történő átültetése mellett még arra is ma­radt energiája, hogy megszervezze és részben meg is valósítsa József Athla versei­nek első francia fordítását. Vállalkozásához lelkes és tevékeny partnerre talált Marcel Lallemand-ban, a Vogézekből menekült tanárban. Lallemand-ról az író anynyit jegyzett meg, hogy „francia tanító... író és költő, azon kívül Roger Martin du Gard-nak, a Thibault regényciklus világhírű szerzőjének kebelbarátja, - most je­lent meg átdolgozásában a Thibault regényciklus ifjúsági kiadása Gallimard-nál".64 A nyersfordítást Lallemand számára Gara László és nyilván Németh Andor ké­szítette. Az író szerint a fordításkötet az ő vállalkozásának mellékhajtása volt. „József Jo­lán felszólítására írtam össze 1942-ben Cassisban... József Attiláról való mondani­valóimat" - írta a Cserépfalvi Kiadónál 1944-ben kiadott József Attila című monog­ráfiáról utóbb a Csillagban folytatásokban megjelent, József Attila és kora című könyvének utószavában.65 * „Reggelenként senki sem zavart; nyugodtan körmöl­­hettem - írja Németh a Café Andréban a József Attila-pályarajz kéziratán végzett munkájáról. - Délután azonban elözönlötték a kávéházat a különböző nemzetisé­gű költők és írók, s mivel mindenki ismert mindenkit, hát körülülték az asztalo­mat. »Mit ír?« - kérdezgették. »Életrajzot« - »Kiről?« - »Egy magyar költőről« ­­»Hogy hívják?« - »József Attilának.« Pár nap múlva a Café André valamennyi mű­vészvendége ismerte József Attila nevét. De tragikus élettörténetét is. Most már a versei felől kezdtek faggatni. Különösen... Marcel Lallemand... Egyszer csak azt látom, hogy Lallemand Gara Lászlóval, a kitűnő műfordítóval súg-búg. Gara olvas neki valamit, Lallemand meg fülel s jegyezget. Mi történik ott? Hát, amint oda­megyek, kiderül, hogy Gara József Attila verseit recitálja, Lallemand meg e versek ritmusát jegyezgeti. Égy szó, mint száz, összeálltak; elhatározták, hogy átültetik franciára József Attila legszebb verseit. Ezek a versek jelennek meg karácsonyra Cserépfalvinál."“ A József Attila-pályarajz első harmada, a 222 oldalas könyv 74. oldaláig a bécsi emigrációban történt megismerkedésüket, barátságuk első szakaszát idézi föl. A szöveg további kétharmada nagymértékben Németh Andornak József Attiláról 63 Emi. 733. 64 József Attila Franciaországban, Nagyvilág, 1947. december 4. 65 Utószó József Attila élettörténetéhez, Csillag, 1948. december (13. sz.), 4. “ József Attila Franciaországban, id. kiad. - A kötet bibliográfiai adatai: Poémes choisis. Traduits du hongrois par Marcel Lallemand, Cserépfalvi, Bp., 1948. 28. 28

Next