Tverdota György:: Németh Andor. Változatok az otthontalanságra II. (Budapest, 2010)
Második emigráció
A könyv kéziratán végzett munka egyik következménye, mint láttuk, Gara László és Marcel Lallemand József Attila-versfordítása volt. Az első vállalkozásból további kezdeményezések sarjadtak, amelyekről Németh Andor így számolt be: „Jean Vigneau-nak, a párizsi kiadónak, aki szintén Marseille-ban húzódott meg a németek elől, fülébe jutott, hogy egész Cassis valami József Attila nevű költővel foglalkozik. Magához kéretett, és elmeséltette velem József Attila megrázó történetét. Aztán elkérte tőlem a kéziratomat, és átadta Marianne Monestier-nek, a rádió irodalmi osztályvezetőjének, akinek magyar férje volt. A dolog vége az lett, hogy a szóban forgó hölgy két húszperces előadást tartott a rádióban József Attiláról, a kiadó meg lefoglalózta a könyvemet. Le is fordíttatta, de ez ideig még nem adta ki."77 A József Attila körüli franciaországi buzgólkodás fejleményeit egy korabeli budapesti újságcikk még e visszatekintésnél is konkrétabban taglalta. A Kis Újságban megjelent írás szerint a magyar irodalom pártfogolására „a francia kiadók szinte maguktól is jelentkeznek, mint azt a Vigneau-cég esete mutatja. Ez az előkelő kiadó, aki előbb mint a világhírű Grasset társa működött, most fordíttatta le József Attila életrajzát. Ehhez a kötethez járul a közeljövőben az a legújabb József Attila-portré, amelyet a Franciaországban élő Németh Andor írt. Ezt azonban már franciára fordított József Attila-versekkel bővítik ki, amelyeknek nyers fordítását a költő barátja adta, aki atyaian gyöngéd szeretettel és megértő támogatásával végigkísérte rövid életútján a tragikus sorsú nagy költőt." A cikk nagyon pontos, a legautentikusabb forrásból származó információk alapján fogalmazódott meg. Alighanem Németh valamelyik pesti barátja tollából származott. Ugyanilyen pontosan tájékoztatott - egy tévedést vagy elírást kivéve - a francia rádióban a költőről tartott két előadásról is: „József Attila költészetének legjellegzetesebb és igen kitűnően fordított darabjait a francia rádió már hét [sic!] ízben tűzte műsorára, amikor is kiváló költőnk életrajzát és költészetének méltatását is elmondták a francia hallgatóságnak. Mind a hét előadás nagymértékben felfokozta a franciák figyelmét József Attila iránt."78 79 Némethnek és Garának, úgy látszik, ambiciózusabb tervei voltak annál, mint ami megvalósult. Francia kiadónál könyv terjedelmű tanulmányt, Németh könyvének a francia olvasó által is befogadható változatát és ehhez kapcsolódó versgyűjteményt szerettek volna megjelentetni. Erre enged következtetni az is, hogy kapcsolatot kerestek Jean Vigneauval. A József Attila-könyv francia változatának megjelentetése annyira komoly ígéret volt, hogy az író még közvetlenül Budapestre érkezése után is számított a szándék megvalósítására.7'’ A terv nem valósult meg, de a kiadó hajlandó volt felkarolni Németh egy másik vállalkozását: Kafkáról írott könyve 1947-ben Jean Vigneau-nál látott napvilágot. 77 József Attila Franciaországban, Nagyvilág, 1947. december 4. 78 A francia rádióban hétszer mondtak József Attila verset, Kis Újság (esti kiadás), 1944. március 3., 7. 79 Mit hozott magával nyolc év után Németh Andor?, Haladás, 1947. július 3., 8. 32