Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
A NÉVVARÁZSTÓL A PSZICHOANALÍZISIG 175 utazott feleségével az ausztráliai bennszülöttek közé, hogy megfigyelje, miként érvényesülnek a primitív körülmények között élő embereknél a freudi pszichoanalízis által az európai kultúrában megfigyelt törvényszerűségek, s vajon azokban a társadalmakban is kialakulhat-e az Ödipuszról elnevezett családi tengelykomplexus, ahol anyai ágon tartják számon a leszármazást. Verebélyi Kincső, Róheim életrajzírója szerint az ausztráliai expedícióra induló Róheim 1928 decemberében már itthon kipróbálta egy Budapesten vendégszerepeit szomáli tánccsoporttal, mennyire alkalmas a pszichoanalitikus kérdezési technika bennszülöttektől való adatgyűjtésre.04 * S talán a róheimi expedíció híre inspirálhatta a szimbolikus formákat a hétköznapi életben is kedvelő József Attilát - aki gyerekkora óta csupa nő között, tehát családi „matriarchátusban” nevelkedett -, hogy két hónappal később, családjánál farsangolva, zulukaffer leányzónak öltözve álljon fényképezőgép elé a hódmezővásárhelyi házi mulatságon.65 Róheim az ausztráliai kutatóút tanulságairól írt tanulmányát Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata címmel a bécsi Imago című lapban jelentette meg 1932-ben.06 1932. február 26-án kelt József Attilának az a levele, amelyben azt kérte a Hódmezővásárhelyen élő sógorától: „küldjétek fel könyveimet, legfőképpen Rappaportét, (sic!) az Imagot”.07 * Az is valószínűsíthető, hogy a Primitív kultúrák... ihlető szerepet játszhatott József Attila Egyéniség és valóság08 című tanulmánya elkészítésekor éppúgy, mint a torzóban maradt nagy szintéziskísérlet, a Hegel, Marx, Freud09 kidolgozása idején. Tudniillik - a közhiedelem szerint csak individuális ér04 Verebéi.yi Kincső, Róheim Gém, 27. jegyzetben i. m., 37-38. 65 Lásd Négyszemközt az utókorral. József Attila fényképeinek ikonográfiája, szerk. Macht Ilona, Bp., Népművelési Propaganda Iroda, 1980, 57-58. 06 Róheim Géza Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata című tanulmánya első megjelenése óta magyarul is olvasható, az azonos című tanulmánykötetben. Szövegét lásd Róheim Géza, Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Tanulmányok, vál., előszó Verebéi.yi Kincső, Bp., Gondolat Kiadó, 1984, 278-613. 07 Lásd Miklós Tamás, Kedveseim. József Attila kiadatlan leveleiből, Kritika 16 (1987): 8. sz., 5-6. “JÓZSEF Attila Egyéniség és valóság című tanulmánya a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett Valóság című folyóirat első és egyetlen számában jelent meg 1932 júniusában, az első hat oldalon. A cikk pártbotrányt kavart, mert a neurotikust és a forradalmárt mint a beteg társadalom által kitermelt két egyéniségváltozatot bemutató, szándékosan túlbonyolított fogalmazású írást senki sem értette, és a pártapparátus megtagadta a lap teijesztését. “JÓZSEF Attila Plegel, Marx, Freud című írását mint „1936-ban kezdett, befejezetlenül maradt tanulmányt” a költő halála után a Szép Szó 3 (1938): január-februári emlékszáma közölte. Valójában a téma már sokkal korábban foglalkoztatta József Attilát. Vö. Horváth Iván, Tverdota György, József Attila összes tanulmánya..., 55. jegyzetben i. m., 143-161. szövegek.