Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"A gondolat maga"
JÓZSEF ATTILA ÉS BEETHOVEN 101 vább” jutó alkotó „űri szemlé”-je, „önnön jóságom útján győzedelmem”-je, illetve „Átölellek, emberiség!”-e ez.2' Kései verseket, valamint a IX. szimfónia zárótételét idéztük: a harmonikus kiteljesedést, melyet disszonáns elemek előznek meg. „A disz[szonancia] - írja József Attila - tulajdonképpen probléma. Probléma nélkül annak megoldása nincs, tehát konsz[onancia] sincsen.”21’ Ezek a - talán túlságosan is gyakran idézett - sorok megvilágítják, értelmezik a kései József Áttilaversekben, illetve a IX. szimfóniában követett szerkesztésmódot. (Vajon szerencsés lenne-e A Dunánál, a Hazám, és megannyi József Attila-vers, a Beethoven-szimfóniák leredukálása „optimista”, befejező elemeire?) A Kész a leltár, a kései összegező versek költője, és a mindennel leszámoló, süketségre ítélt Beethoven egyaránt „megszerkeszti magában” a „kint” meg nem valósítható harmóniát. Önmaguk megoldatlanságát, megoldhatatlanságát az emberiség problémáira vetítve-transzponálva jutnak el az „ezt az emberiséget magaddal együtt vesd meg” (ahogyan ez a vers korábbi változatában olvasható) indulatától, a Heiligenstadti végrendelet komor mindennel leszámolásától az „ezt az emberiséget, hisz ember vagy, ne vesd meg”, az „Átölellek, emberiség!” kiteljesítéséig.25 26 27 25 A versidézetek az Ars poetica, a Flórának és a Flóra 1-2. című versekből, illetve Schiller Örömödéjából. 26 JÓZSEF Attila, Egy Bartók-tanulmány vázlata, JAÖM, III, Bp., Akadémiai Kiadó, 1958, 277. 27 A Tudod, hogy nincs bocsánat című vers egyik sorának első változata, majd végleges szövege, illetve Schiller (már idézett) Örotnócfójának a IX. szimfónia ban felhangzó sora.