Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
133 Attila által is használt fogalmak megjelennek - viszont csak 1933 áprilisában látott napvilágot. Ugyanakkor - mint Reich írja - az első tanulmányát ebben a tárgykörben már 1928-ban közzétette a pszichoanalitikus folyóiratban. Reich, aki 1930-ig Bécsben praktizált, ismert lehetett nemcsak a magyarországi analitikusok között, de feltehetőleg baloldali polgári körökben is. Tevékenysége, mentálhigiéniai mozgalma, szexuálreformer törekvései visszhangra leltek ugyanakkor a marxista szellemiségű Korunk ban12 is. A folyóiratot József Attila jól ismerte. Wilhelm Reich SEXPOL-os tanait tehát nem Gyömrői Edit közvetítette József Attilának. Már az analitikusnővel való találkozás előtti művekben nyomon követhető az a gondolati kísérlet, ahogy a költő a lélektan szempontjából értelmezi a marxizmust, és fordítva: ahogy a társadalomelmélet konzekvenciáit vonatkoztatja a lelki történésekre, mintegy a belső szenvedésre megtalálni a külső magyarázatot. József Attila öntörvényű gondolkodóként - mint a bergsoni, marxi tanok esetében is - az olvasott, hallott ismereteket, gondolatokat interiorizálta, értelmezte és átértelmezte, s olykor nagyon is sajátos logikai konstrukcióba öltöztetve, eredeti nyelvi, képi, fogalmi struktúrát kialakítva alkotta meg elképzeléseit. így viszonyulnak írásai Reich munkáihoz is. Noha eddig nyilvánosságot látott műveiben egyszer sem hivatkozik Reichre, számos áthallás felfedezhető. Pontosabban szólva: bizonyos reichi fogalmak, gondolatok termékeny hatást gyakoroltak a gondolkodó J ózsef Attilára, akit személyes érintettsége, az analízissel kezelt lelki traumái is fogékonnyá tették az ember és társadalom kapcsolatának differenciált - a korabeli doktrinér marxizmusnál differenciáltabb - kérdésfelvetései iránt. Az orgazmus funkciója13 című munkájában Reich a karakteranalízis-tant abból a felfogásból és orvosi gyakorlatból eredezteti, amely teljesen meg akarja szüntetni a genitális gátlásokat, s amely megkülönbözteti a látszatgenitalitást a természetestől. így jellemzi a neurotikus magatartást (csak a József Attila-tanulmány szempontjából fontos részeket idézzük): „A neurotikus mechanizmus mélyén, a veszélyes, groteszk, értelmetlen fantáziák és impulSZOCIALIZMUS ÉS MÉLYLÉLEKTAN 12 A Korunk a harmincas évek elején jelentős terjedelmet szentelt a marxizmus és a modern pszichológia kapcsolatának. Néhány jelentősebb szerzőt és írását sorolva: Nagy Lajos, Nemi szabadság, 5 (1930): 500-504; E Z. [Fábry Zoltán], Szexuálpszichológiai problémák, (1930): 566-647; Erg Ágoston, Pszichoanalízis és marxizmus, (1930): 645-647; Kahána Ernő, A modem pszichológia és szocializmus, (1930): 500-504; Neufeld Béla, A társadalmi realitás és a neurózisok, (1931): 415-420. A Korunk 6 (1931): 9. számában jelent meg Nagy Lajos Tótis Béla könyvéről írott kritikája, amelyet József Attila is bírált. Ugyanitt olvasható JÓZSEF Attila Kassák 35 verse című írása is. A folyóirat részletet közöl WILHELM Reich, A fasizmus tömeglélektana című könyvéből is, a „Kampóskereszt” történelmi eredetét bemutatva. A kötetet is ismerteti. Korunk 9 (1934): 212-215. 13 Wilhelm Reich, Die Funktion des Orgasmus Sexualökonomische Grundprobleme der biologischen Energie, Kiepenheimer & Witsch, 1934.