Tverdota György - Veres András (szerk.): Testet öltött érv. Az értekező József Attila (Budapest, 2003)
"Szublimálom ösztönöm"
148 TVERDOTA GYÖRGY gedetlen lett volna a fogalom kidolgozottságának mértékével. így hát beérem annak végigkövetésével, mikor és hogyan vált a szublimáció freudi fogalma József Attila kései verseszményének alapjává, és ott milyen szerepet töltött be. Mikor kezdett el dolgozni József Attila a szublimáció ezen átfogó, némileg leegyszerűsített képletével? A pszichoanalitikus nézőpont József Attila művészetfelfogásába történt behatolásának első jele az Alomfejtés ismeretéről tanúskodó, 1931 őszén megjelent Kassák-kritika, amely a költészetet az álom és az ébrenlét határára helyezte, a tudattalan és az értelem együttműködéseként írta le. Ezt a fejtegetést tekinthetjük a József Attila-i szublimáció-tan első vázlatának: Azt is tudjuk, hogy a művészet az emberi eszméletnek, a léleknek, a tudatnak, vagy ha úgy tetszik, tudatalattinak a mélyéről, - de mindenképpen az emberi élet jelenné gyűlendő múltjából hozza föl képeit. Azonban ez történik az álomban is, nemkülönben az ébrenlét révedezéseiben. S a művészet abban különbözik mindenfajta álomtól, a képzelet mindenféle csapongásától, hogy a tudatnak, léleknek mélyéről felmerülő képeket értelmesen rendezi.13 A költészet képeit a Kassák-kritika szerint a tudatalatti mélyrétegeiből, az ösztönök világából hozza föl, de oly módon, hogy ezt az anyagot az értelem munkájának veti alá, s ami eredetében kaotikus volt, azt rendezett formában állítja elénk. A Vallomásnak a tanulmány elején idézett mondata 1934-ben a szublimálást ugyanígy az értelemnek az ösztöntendenciákon folytatott tevékenységével azonosította: „a világ ellenállásátjelző értelemnek, értelmi törvényeknek kellene átadnom magamat. Lehet, hogy ez volna a szublimálás.” De a Kassák-kritika idézett részlete már a „Költőnk és Kora" megfelelő soraira is előremutatott, amennyiben ez a kései vers ugyancsak az álom és az ébrenlét közé, a tudattalan és az értelem működésének keresztezés! pontjára helyezte a költészetet: „Nem való ez, nem is álom / Úgy nevezik: szublimálom /ösztönöm.” A Kassák-kritikában azonban a költő még némileg henyén, pontatlanul fogalmazott. Jellemző, hogy nem tudattalanról, hanem tudatalattiról beszélt, és hogy ezt is eg}7 hanyag megengedő formulával vezette be: „vagy ha úgy tetszik...” A fordulat, amelynek során önismereti igénye meghatározó erővel vonta befolyása alá a költői tevékenységről alakuló nézeteit, 1931 őszénél később következett be. Nem könnyű megmondani, mikor történt ez. Jelenlegi ismereteink szerint a freudi befolyás lendületes tem13 József Attila, Kassák Lajos 35 verse, in József Attila Összes Művei, III, s. a. r. Szabolcsi Miklós, Bp., Akadémiai Kiadó, 1958, 111.